Nyírtura

Nyírtura
Nyírtura címere Nyírtura zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Mikó Gábor (független)[1]
Irányítószám	4532
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1786 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	82,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′, k. h. 21° 50′48.016666666667, 21.83333333333348.016667°N 21.833333°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 21° 50′48.016666666667, 21.83333333333348.016667°N 21.833333°E
Nyírtura Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtura község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése

A megye és egyben a Nyírség középső részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyháza belvárosától mintegy 10 kilométerre. A környék más fontosabb települései közül Sényőtől 4, Kemecsétől és Székelytől pedig 8-8 kilométer választja el.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Kemecse, északkelet felől Nyírbogdány, kelet felől Sényő, délkelet felől Napkor, dél felől Nyíregyháza, délnyugat felől pedig Nyírpazony.

Különálló településrésze Libabokor, a központjától mintegy 4 kilométerre északnyugatra.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 4-es főút és a 403-as főút: előbbi a központján is áthalad, utóbbi pedig kelet felől pár száz méterrel elkerüli a lakott területeit. Kemecsével a 3829-es, Sényővel és Napkorral pedig a 4102-es út köti össze.

Libabokor közúton két irányból érhető el: a Nyíregyháza-Nagyhalász közti 3834-es útról Bodóhegy előtt letérve a 38 151-es számú mellékúton, illetve Nyírtura központja felől egy számozatlan, alsóbbrendű (ám ugyancsak szilárd burkolatú) úton.

Története

A községet a 13. század elején a Váradi regestrum már lakott településként jegyzi. A település határában talált értékes régészeti leleteket a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.

A középkori egyház történetéről semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a templom késő gótikus kapuján az 1488-as évszámot látjuk.

A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhető források szerint Tura, Turra, néhol Váralja néven fordult elő.

Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Tura konkrétan említést nyer. 1222-es az az okirat, amelyben először hivatalosan szerepel. Ez a váradi tüzespróba lajstrom, melyben először olvashatunk egy Turára való emberről, Bensa Domonkosról egy per kapcsán. Jellemző a későbbi időpontból fellelhető adatokra is, hogy valamennyi valamilyen bírósági eljárás hivatalos ügyirataként maradt meg. Így az az adománylevél is, amely 1318. február 19. dátummal kelt, s mely szerint I. Károly király, hűségükért és érdemeikért Kállai Egyed fiainak, Simon és István mestereknek adományozza a Szabolcs vármegye Szőllős nevű földet, amely a Tura nevű birtokkal határos. 1342-ben Pál országbíró új birtokfelosztást rendel el. Az oklevélben Tura is szerepel ismét.

Csánki Dezső a „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” című művében írja, hogy 1454-ben Turát a Kállay család bírja. 1773-ban a magyarlakta területek bizonyítására országos helységösszeírásra kerül sor, amely csak 1920-ban jelent meg nyomtatásban, ez Turra néven említi községünket.

1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír:
„Tura magyar falu Szabolcs vármegyében. Földesurai több urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Napkorhoz közel, melynek filiája / határja/ olyan, mint Pazonyé.”

Az 1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint: Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle. 1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3 714 kataszteri hold (kh.). Ebből termő 3526 kh. Terméketlen 188 kh. A 20. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bagoly Zoltán (független)^[3]
• 1994–1998: Bagoly Zoltán (független)^[4]
• 1998–2002: Bagoly Zoltán (független)^[5]
• 2002–2006: Bagoly Zoltán (független)^[6]
• 2006–2010: Bagoly Zoltán (független)^[7]
• 2010–2014: ifj. Mikó Gábor (független)^[8]
• 2014–2019: Mikó Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Mikó Gábor (független)^[10]
• 2024– : Mikó Gábor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1774	1757	1759	1847	1805	1768	1786
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,7% ukránnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,8%, református 32,9%, görögkatolikus 14%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 5,8% (26,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, románnak, ruszinnak, szlovénnek és szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és görögnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12% volt római katolikus, 22,1% református, 13,5% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% evangélikus, 0,3% ortodox, 7,5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Református templom: A község értékes műemléke a nyugati kapuján olvasható évszám szerint 1488-ban épült. Sokszögzáródású, támpilléres gótikus teremtemplom. A 16. századtól a reformátusok használták, ezt bizonyítják a 17. századi egyházi edényei is. A templom 1821-1833 között nagyobb átalakításon ment át, akkor bontották le nyugati homlokzatát, ablakait megnagyobbították, a nyugati homlokzat elé a korábbi fatorony helyébe falazott tornyot építettek. A nyugati falba belső kapu került, amely a késő gótika egyik legjelentősebb falusi példája, gazdagon díszített konzolokkal és pálcatagokkal, valamint az építtetők címereivel. Eredeti famennyezetét is lebontották. A szentély boltozata nagy valószínűséggel 18. századi. A templom berendezése 1833-ból való.
• A volt Szűcs-kúria, a helybéliek által kolostornak tartott épület a templom közelében áll. A 18. század második felében építette a Szűcs család. Földszintes, boltozott, barokk épület, alatta pincesor húzódik. Főhomlokzata eredetileg kosáríves árkádos volt, középrizattal. Sajnálatos módon 1900 körül magtárrá alakították és ma is ezt a célt szolgálja.
• A volt Kállay-Popper-kúriát a Kállay család építette 1822-ben. A 19. század végén került a Popperek tulajdonába. Földszintes, klasszicista épület, melyet először a 20. század elején, majd kultúrházzá alakításakor is átépítettek.

Híres emberek

• Itt született Szabolcsi Miksa (született Weinstein) (Nyírtura, 1857. augusztus 27. – Balatonfüred, 1915. június 17.) újságíró, lapszerkesztő, a magyar zsidó újságírás egyik megteremtője. Szabolcsi Bence (1899–1973) zeneesztéta és Szabolcsi Lajos (1889–1943) író apja.

Jegyzetek

1. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
5. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
6. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
7. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
8. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
9. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
10. Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Nyírtura Helységnévtár
13. Nyírtura Helységnévtár

További információk

• Nyírtura honlapja

• Földrajzportál
• Magyarország-portál