Nádasdladány

Ez a szócikk a Fejér megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Ladány (egyértelműsítő lap).

Nádasdladány
A Nádasdy-kastély
Nádasdladány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	község
Polgármester	Varga Tünde (független)[1]
Irányítószám	8145
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	1652 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170[3] m
Terület	26,35 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj	Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 03″, k. h. 18° 14′ 09″47.13405, 18.23571111111147.134050°N 18.235711°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 03″, k. h. 18° 14′ 09″47.13405, 18.23571111111147.134050°N 18.235711°E
Nádasdladány Pozíció Fejér vármegye térképén
Nádasdladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádasdladány község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Fejér vármegyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Budapest 80, Siófok 35, Pákozd 30, Székesfehérvár 19, Várpalota 13, Polgárdi 11, Ősi 5 kilométer távolságra található.

Legfontosabb útvonala a nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, amely összeköttetést biztosít a település számára Székesfehérvár és Veszprém térségével, illetve az északi Balaton-part településeivel is. A településen torkollik be ez utóbbi útba dél felől a Polgárditól induló 7206-os út, és innen indul a 7204-es út is, amely egykor Várpalotára vezetett, de rossz állapota miatt ma már több kilométernyi szakasza le van zárva a közforgalom elől.

A települést érinti a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek Csór-Nádasdladány vasútállomás néven vasútállomása is volt itt [pontosabban Nádasdladány északi határszéle mellett, de inotai területen], ám mivel az mindkét névadó településtől távol esik (körülbelül 5-5 kilométerre), lecsökkent a személyforgalma, ezért 2015 vége óta nem állnak meg itt a vonatok.

Története

A település nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordult elő, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.

Eredetileg királynéi birtok volt. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, ám amikor a királyné két tárnokát Fejér vármegyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki, Domokos elfogta, s megölte őket, ezért a királyné a földjét elkobozta, s Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még abban az évben tőle magához váltotta.

1313-ban, majd 1322-ben Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.

1318-ban Ladány nyugati része Éttyel határos volt.

1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.

1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Mérai Károly (független)^[6]
• 1994–1998: Sztojkov György (független)^[7]
• 1998–2002: Sztojkov György (független)^[8]
• 2002–2006: Halas Lajos (független)^[9]
• 2006–2009: Varga Tünde (független)^[10]
• 2009–2010: Varga Tünde (független)^[11]
• 2010–2014: Varga Tünde (független)^[12]
• 2014–2019: Varga Tünde (független)^[13]
• 2019–2024: Varga Tünde (független)^[14]
• 2024– : Varga Tünde (független)^[1]

A településen 2009. december 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző településvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása, egy, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.^[15] Varga Tündét a Fejér Megyei Bíróság becsületsértés miatt marasztalta el; bár csak megrovást kapott, de mivel a tettét polgármesteri minőségében követte el, így a jogszabályok értelmében a jogerős ítélet kihirdetése pillanatában megszűnt a polgármesteri megbízatása.^[16] Az időközi választáson azonban indulhatott, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel, és meg is erősítette pozícióját.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1745	1740	1728	1750	1673	1700	1652
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,6%-a németnek, 0,5%-a cigánynak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 11,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,9% (23,6% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek és szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 8,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).^[18]

Nádasdy-kastély légi fotón (Nádasdladány)

Nádasdladány, Nádasdy-kastély – légi felvétel

Nevezetességek

• Nádasdy-kastély és kastélypark
  A 18. században építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévő sík területre. 1873-ban romantikus stílusban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek. A kastély főbejárata feletti homlokzaton a család festett címere. Különleges értékei közé tartozik az Ősök csarnoka és a könyvtárszoba. 1993 óta védett műemlék. A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével a kor divatját követve tájképi kertté alakíttatta, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthető szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel. A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetéből sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levő nedvességkedvelő növényzet pusztulásával járt. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – közöttük több száz éves példányok is fellelhetők – azonban máig csodálatos látvány. Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükk, éger, juhar, magas kőris, platán, tövises lepényfa, ostorfa, kocsányos tölgy, a fűzfélék, köztük a szomorúfűz, fehér fűz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai boróka, andalúziai jegenyefenyő, a vörösfenyő, keleti életfa, tiszafa is.
• Római katolikus templom – 1883–1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színű téglával burkolt.

Képgaléria

• 
  A római katolikus templom
• 
  Nádasdladány református temploma

Híres szülöttei

• Czeglédy Sándor – református lelkész, bibliafordító, teológiai tanár
• Madarász Flóris – irodalomtörténész
• Varga Szabolcs – labdarúgó

Jegyzetek

1. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nádasdladány, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
4. Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
5. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
6. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
8. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
9. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
10. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
11. Nádasdladány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
12. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
13. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
14. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
15. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
16. Belebukott a polgármesternő a 'gerinctelen' jelzőbe, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
17. Nádasdladány Helységnévtár
18. Nádasdladány Helységnévtár

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdladány témájú médiaállományokat.

• Magyarország-portál
• Földrajzportál