Németfalu | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Ragánné Gyalog Erika (független)[1] |
Irányítószám | 8918 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 196 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 19,95 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,67 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 41′ 09″46.816150°N 16.685850°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 41′ 09″46.816150°N 16.685850°E | |
Németfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Németfalu község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Zala vármegye középtájától északnyugatra fekszik, Zalaegerszegtől 15 kilométerre nyugatra. Közúton csak Csonkahegyhát felől érhető el, a 7405-ös útból Kustánszeg felé kiágazó 74 117-es úton, majd arról a 74 118-as útra kanyarodva. A kustánszegi tónál gyönyörű kilátás nyílik a dombon fekvő falura.
A falut 1266-ban említik először, a neve német telepesekre utal. A falu első ismert birtokosai a Harkályiak, később pedig a Salomváriak voltak, majd a Salomváriak férfi ágon való kihalta után a 15. század elején leányágon való örökléssel az Ostffy családé lett.
1553-ban Bánfi Istvánt valamint a Brodarics és a Baltazár családokat említették a falu birtokosaiként.
Az 1910-es népszámláláskor 240 magyar lakosát írták össze, melyből 208 római katolikus, 26 református, 4 evangélikus volt és a település Zala vármegye novai járásához tartozott.
A településen 2017. december 3-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 190 | 184 | 181 | 196 | 195 | 191 | 196 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,8%. A lakosok 82,98%-a római katolikusnak, 5,3% reformátusnak vallotta magát (11,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 99%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,5% cigánynak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,5% volt római katolikus, 7,7% református, 1% ortodox, 3,1% egyéb keresztény, 2,1% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).[14]