Olaszország nagysebességű vasúti közlekedése
| Olaszország nagysebességű vasúti közlekedése | |
 | |
 | |
| Adatok | |
| Ország |  Olaszország |
| Típus | rail transport by country or region |
| Hálózat hossza | 923 km |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Maximális sebesség | 300 km/h |
| Üzemeltető | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Olaszországban jelenleg 923 km nagysebességű vasútvonal van és további 395 km áll építés alatt. A vonatok maximális sebessége 300 km/h.
A nagysebességű vasúti hálózat célja, hogy gyors összeköttetést biztosítson az olasz nagyvárosok között és tehermentesítse a meglévő hálózatot. Ahol lesz párhuzamos nagysebességű pálya, ott a régi hálózaton csak a lassabb személyszállító vonatok és tehervonatok fognak közlekedni.
A hálózat első vonala a Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal, ezután a Róma-Nápoly közötti vonal, majd a Torino-Novora vonal.
A hálózat később kapcsolódni fog a francia TGV és a német ICE hálózatokhoz.
Jelenleg Olaszországban a szállítás domináns módja a személygépkocsik használata és az autópályahálózat. Az olasz kormány szeretné, ha az autópályáknak lenne egy szárazföldi alternatívája, hogy a versenyképesség javuljon. A jelenlegi olasz vasúthálózat Nyugat-Európához képest nagyon elavult. A vasút elérhetővé tesz olyan városokat is, melyeket jelenleg autóval csak nehezen, lassan lehet megközelíteni.
Története
[szerkesztés]Olaszország vasútvonalai a 19. század végén épültek ki. A hegyes-völgyes országban kevésbé törődtek a vasút hőskorában a nagy sebességgel, így a vonalak rendkívül kanyargósak lettek. A forgalom növekedésével szükség lett volna a vonatok sebességének növelésére is, azonban a régi vonalak ezt lehetetlenné tették. Így már elég korán, a 20. század elején megszülettek a tervek olyan vonalakról, melyek a lehető legrövidebb úton kapcsolják össze az olasz nagyvárosokat.
Az első ilyen, ún Direttissima (Közvetlen vonal) Róma és Nápoly között épült meg, ez azonban mai szemmel véve még nem számított nagysebességű vonalnak.
2009 végén Olaszországban az (FS) a hat legjelentősebb várost már nagysebességű vasútvonal kapcsolta össze.
Nagysebességű vonal 2008-ban északi Nyugat-kelet irányú vasúti tengelyen Torino és Novara, Milánó és Treviglio, illetve Padova és Velence között üzemelt, míg az észak-déli tengelyen Firenzéből Rómán keresztül Nápolyig húzódik új vasútvonal. A 182 km hosszú Milánó–Bologna szakasz 2008 decemberében nyílt meg.
2009 decemberére aztán átadásra került még a 78 km hosszú Firenze-Bologna szakasz (73 km-nyi alagúttal az Appenninek alatt), a Novara-Milánó szakasz (40 km), a 205 km hosszú Róma-Nápoly vonal utolsó 18 km-es szakasza, és sor került a Firenze-Róma nagysebességű vonal felújítására is. Ennek köszönhetően a Milánó-Róma út a korábbi 4-4,5 óra helyett mindössze 3 óra hosszúságú lett. Természetesen valamennyi nagysebességű vasútvonalon megtörténik a 300 km/h-s közlekedést lehetővé tevő ETCS 2-es szint kiépítése.
„Megbízunk az ERTMS-ben és hiszünk benne” – fogalmazott Michele Mario Elia, az RFI, azaz az olasz infrastruktúra kezelő elnök-vezérigazgatója. „Olyan bizakodóak vagyunk az ERTMS kapcsán, hogy elhatározásunk alapján nem telepítünk egyéb visszaesési rendszert. Az ERTMS kiválóan működik a Róma-Nápoly és a Torino-Novara nagysebességű vonalakon, maximális teljesítménnyel.”
Az RFI elvárása szerint évente maximum nyolc súlyos meghibásodás történhet, azaz amikor is egyszerre egynél több vonat közlekedése válik akadályoztatottá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a követelmény nem került megsértésre.
Vonalak
[szerkesztés]| Vasútvonal | Maximális sebesség km/h |
Megnyitás éve | Hossz |
|---|---|---|---|
| Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (első ütem) | 250 | 1981 | 150 |
| Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (második ütem) | 250 | 1984 | 74 |
| Firenze–Róma nagysebességű vasútvonal (harmadik ütem) | 250 | 1992 | 24 |
| Róma–Nápoly nagysebességű vasútvonal | 300 | 2006 | 220 |
| Torino-Novora nagysebességű vasútvonal | 300 | 2006 | 94 |
| Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal | 300 | 2008 | 182 |
| Novora-Milánó nagysebességű vasútvonal | 300 | 2009 | 55 |
| Bologna–Firenze nagysebességű vasútvonal | 300 | 2009 | 77 |
| Nápoly–Salerno nagysebességű vasútvonal | 300 | 2009 | 47 |
| Vasútvonal | Maximális sebesség km/h |
Megnyitás éve | Hossz |
|---|---|---|---|
| Milánó–Velence nagysebességű vasútvonal | 245 | ||
| Genova–Milánó nagysebességű vasútvonal | 150 | ||
| Lyon Turin Ferroviaire | 150 | ||
| Brenner-bázisalagút | 52 |
A nagysebességű vonalak mellett Olaszország a hagyományos vonalak tekintetében is célul tűzte ki a fejlesztést.
Eljutási idők
[szerkesztés]| Vonal | Eljutási idő a hagyományos vonalon[1] | Eljutási idő az új TAV vonalon |
|---|---|---|
| Torinó-Milánó | 1ó 30p | 50p |
| Milánó-Bologna | 1ó 4p | 56p |
| Bologna-Firenze | 59p | 30p |
| Firenze–Róma | 1ó 35p | 1ó 20p |
| Róma-Nápoly | 1ó 45p | 1ó 05p |
Állomások
[szerkesztés]
 |
Ezt a listát a Wikidata segítségével egy bot frissíti. Így míg a lista elrendezésének és paramétereinek módosítása itt, az adatoké csak ott lehetséges. A listán végzett helyi módosításokat a frissítést végző bot a következő frissítésnél eltávolítja! |
.jpg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Balogh Zsolt: Nagysebességgel Olaszországban (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- RFI Hivatalos oldal
- Lyon Turin Ferroviaire
- Railway Technology.com article on Italian High Speed Rail, including NTV
- Italian HS System
- AlpTransit.ch
- ETR 500 und Pendolino-Hochgeschwindigkeitszüge in Italien. hochgeschwindigkeitszuege.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Jóvér Balázs: www.etcs.hu (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2008. július 28.)
Irodalom
[szerkesztés]- Binari dal Tevere all'Arno. La nuova linea direttissima Roma-Firenze, Roma, Ufficio relazioni aziendali delle Ferrovie dello Stato, 1974
- La Direttissima Roma-Firenze, in Ingegneria ferroviaria, gennaio 1978
- Azienda autonoma Ferrovie dello Stato, Direttissima Roma-Firenze, Roma, Ufficio relazioni aziendali delle Ferrovie dello Stato, 1978
- La Direttissima Roma-Firenze, in Ingegneria ferroviaria, marzo 1991
- Giampaolo Mancini, Donato Carillo, Mauro Papi, Prove a 320 km/h dell'ETR 500 Politensione, in Ingegneria ferroviaria, 56 (2001), n. 8, pp. 513–519
- Bruno Cirillo, Paolo Comastri, Pier Luigi Guida, Antonio Ventimiglia, L'Alta Velocità ferroviaria, Roma, Collegio Ingegneri Ferroviari Italiani, 2009, ISBN 978-88-95634-05-0,
