Ormándlak | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Norbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 8983 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 104 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′, k. h. 16° 45′46.750000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 45′, k. h. 16° 45′46.750000°N 16.750000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormándlak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ormándlak község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]
Gombosszegtől keletre fekvő település. Közigazgatási területének szélét érinti a Zalaegerszeg-Nagylengyel-Nova közt húzódó 7401-es út, utóbbiból Nagylengyel keleti részén indul Ormándlak központjába a 74 119-es számú mellékút; de egy számozatlan alsóbbrendű út is kiágazik a település felé ugyanebből az útból, Nagylengyeltől délre.
Ormándlak Árpád-kori település. A falu és környéke az őskor óta lakott hely. Nevét az írásos források 1260-ban említették először. Első ismert birtokosa az Ormándi család volt, melynek itt a 16. század végéig voltak birtokai. A 17. században már több családnak is volt itt birtoka, így a 20. század közepéig a Bagodi, Naypár, Hertelendy, Köhler, Andrási, Waisbecker, gróf Somssich és a Dervalics családnak is.
Az 1910-ben végzett népszámláláskor Ormándlaknak 229 magyar, római katolikus vallású lakosa volt. A falu ekkor Zala vármegye Novai járásához tartozott.
A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult és meg is nyerte azt.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 122 | 115 | 111 | 101 | 103 | 102 | 104 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,9%, cigány 10,1%. A lakosok 67,2%-a római katolikusnak, 27,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 98,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,3% volt római katolikus, 1% református, 1% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[15]