Oroszló

Ez a szócikk Oroszlóról szól. Hasonló címmel lásd még: Poroszló (település).
Oroszló
Petőfi utca (a 66-os főút belterületi szakasza észak felől nézve)
Petőfi utca (a 66-os főút belterületi szakasza észak felől nézve)
Oroszló címere
Oroszló címere		 Oroszló zászlaja
Oroszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Gábor (független)[1]
Irányítószám7370
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség286 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.216667°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.216667°N 18.133333°E
Oroszló (Baranya vármegye)
Oroszló
Oroszló
Pozíció Baranya vármegye térképén
Oroszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oroszló község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhely Pécs és a szomszédos Somogy vármegye székhelye, Kaposvár között fekszik, a legközelebbi város, Sásd déli szomszédságában.

A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Felsőegerszeg, északkelet felől Varga, kelet felől Liget, dél felől Bodolyabér, nyugat felől Mindszentgodisa. Délkelet felől a legközelebbi település Magyarszék, de közigazgatási területeik kevés híján nem érintkeznek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécs–Kaposvár közti 66-os főút, mely a központján is áthalad. Itt ágazik ki a főútból Szentlőrinc felé a 6601-es út, utóbbiból pedig a Bakócáig vezető 66 102-es számú mellékút. Az említett városok mellett jól megközelíthető a település közúton Dombóvár és Komló felől is.

Vasútvonal nem érinti, de a nyugati határszélétől nem messze halad el a Budapest–Pécs-vasútvonal; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ennek Godisa vasútállomása kínálja, a központtól alig 2 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

Oroszló nevét 1402-ben említették először az oklevelek Zorozlow alakban írva, később Zoroslo és Zorozlo írásmóddal. A település első ismert birtokosa a Treutel család, Treutel Miklós volt, aki azonban 1422-ben fiú örökös nélkül hunyt el. 1427-1428-ban Oroszlót a többi Treutel birtokkal együtt lévai Lévai Cseh Péter kapta új adomány címén Zsigmond királytól. A birtok később a guti Ország családé lett, övék volt egészen a 16. század közepéig. A 18. századtól a Petrovszky és a Hrakovszky családok birtoka volt.

A 20. század elején Oroszló Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.

Az 1910-ben végzett összeíráskor a településnek 464 lakosa volt, ebből 246 magyar, 218 német, melyből 445 római katolikus, 7 evangélikus, 11 izraelita volt.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Oroszlónak 334 lakosa volt, 2008-ban pedig 328 fő lakott a településen.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pozsgai Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Pozsgai Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Pozsgai Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó József (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó József (független)[7]
  • 2010–2014: Kázmér Miklósné (független)[8]
  • 2014–2019: Molnár Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Molnár Gábor (független)[10]
  • 2024– : Molnár Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
308
300
269
274
255
287
293
286
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% görögnek, 3,1% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,6%, református 5,8%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 17,2% (21,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 5,2% németnek, 0,3% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,58% volt római katolikus, 2,8% református, 0,3% evangélikus, 16% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma.
  • Temetőkápolnája, melynek szentélye középkori eredetű.

Források

[szerkesztés]
  • Száz magyar falu könyvesháza

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. ↑ Oroszló Helységnévtár
  12. ↑ Oroszló Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]