Pötréte

Pötréte
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterPintér Tamás (független)[1]
Irányítószám8767
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség278 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 60″, k. h. 16° 57′ 00″46.683333°N 16.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 60″, k. h. 16° 57′ 00″46.683333°N 16.950000°E
Pötréte (Zala vármegye)
Pötréte
Pötréte
Pozíció Zala vármegye térképén
Pötréte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötréte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pötréte község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Zala vármegye középső részén, a Szévíz völgyében fekszik, Zalaegerszegtől 29, Nagykanizsától 28, Lentitől 40, Keszthelytől pedig 28 kilométerre.

Kelet-nyugati irányban a 74-es főutat a Principális-csatorna völgyében futó, Nagykanizsa-Pacsa közti 7527-es úttal összekötő 7532-es út halad végig a település központján.

Közigazgatási területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal is, amelynek megállója is van itt (Pötréte megállóhely).

Története

[szerkesztés]

Pötréte első írásos említése a 13. század közepéről, 1269-ről való. Ekkor a település Petréte név alatt szerepel. Nem lehet pontosan tudni, honnan származik a név; keletkezhetett a Petrus személynév rövidüléses formájából, a Pétre réte birtokos szerkezetből. Nem zárható ki az sem, hogy a név szláv eredetű.
Pötréte első írásos említésekor IV. Béla Csák orbászi ispánnak adott a zalai vár petrétei és bezzegdi birtokaiból hat ekealja földet cserébe. 1379-ben aztán Rajky Péter egy oklevéllel akarta igazolni, hogy az említett birtokot IV. László 1273-ban Rajky Pósának és Jánosnak adományozta. Rajky elvesztette itteni birtokát is, miután kiderült, hogy a felmutatott oklevél hamisítvány. Két évvel később Nagy Lajos király Rajky Baltram Istvánnak ajándékozta a birtokot.
Pötréte neve legközelebb 1531-ben tűnik fel. Ekkor a Rajky családnak 10,5, Sarkán Jánosnak 25 portája volt a településen. 1548-ban ehhez még 12 házat építettek. 1550 után elzálogosították, majd eladták a területet. 1572-ben a birtok már a veszprémi püspökség tulajdona volt.

A török megszállás idején a falut többször felégették, ennek következtében lepusztult, lakosai elmenekültek. 1690-ben puszta faluként említik írásos emlékek, ekkor Turupolly Péter volt a terület birtokosa. 1699-ben 2 lakott jobbágytelekről és 9 adózóról számolnak be a források. 1701-ben 7 gazda élt a településen.

A 18. század elején a lakosság száma egyre növekedett, a század közepén már 23 gazda élt a faluban. 1757-ben az összlakosság száma 224 fő. Ekkor az emberek megélhetésképpen méhészettel is foglalkoztak. 1771-ben már 330-an laktak a településen. Egy 1776-os forrásból kiderül, hogy a pölöskei uraság vámot szed a vásárral járó lakosoktól. 1819-ben már 368 a község lélekszáma, az emberek összesen 54 házban éltek. Ezekben az években a település újra a Rajky család tulajdonában van.
1848-ban 438-an laktak a faluban. Az állattenyésztés, méhészkedés továbbra is jelentős.Tanító is lakott már ekkor Pötrétén, de csak kevés gyermeket oktathatott, írni-olvasni tudó nemigen volt. Ez csak a századfordulóra változott meg. Egyre több lett a tanult ember, főleg, miután 1925-ben megnyitotta kapuit az új kéttantermes római katolikus iskola.

1945 előtt több földbirtokosnak is volt birtoka Pötrétén. Közülük a legjelentősebb az 500 hold területtel rendelkező (Pötréte területét ekkor 2473 holdban állapították meg) Grunner Gyula. A parasztoknak általában 8 holdnyi földjük volt. Termékeiket a kanizsai piacra vitték eladni.

1948-ban még van alsó tagozatos oktatás a településen, felső tagozatba Felsőrajkra vagy Hahótra járnak a tanulók. 1958-ra kultúrház nyílt a faluban. A lakosság katolikus vallású, a templomban heti három alkalommal kerül sor istentiszteletre. A község a Felsőrajki körzethez tartozik a jelenlegi háziorvosi szolgálat tekintetében, onnan jár ki rendelni heti egy alkalommal az orvos.
1970-től tőzeget bányásznak a falu határában. A Pápai Talajerő gazdálkodási vállalat kezdte meg a tőzeg hasznosítását. 1972-ben sertéstelep létesült, amely több húsüzemet is képes volt ellátni.

Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött, mely 1980-ban egyesült Felsőrajkkal. 1989-ben vezetékes ivóvízrendszer került átadásra, minden lakásba bevezették a vizet. Ugyanebben az évben a II. világháború áldozatainak emlékére a lakók emlékművet állíttattak. A település 1955-ben épült közútjai 1993-ban felújításra kerültek, mindenhol szilárd burkolat van. 1994-ben máig is tevékenykedő horgászegyesület alakult. A községben az egyik oldalon járda kiépítése is megtörtént. 1995-re a telefonrendszer is kiépült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó István (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó István (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó István (független)[5]
  • 2002–2006: Cseke László Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Cseke László Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Gáspár Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Gáspár Károly (független)[9]
  • 2020–2024: Gáspár Károly (független)[10]
  • 2024– : Pintér Tamás (független)[1]

A településen a 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt.[11] A községet korábban vezető Gáspár Károly és egyetlen kihívója, Pintér Tamás egyaránt 84-84 érvényes szavazatot kapott, 3 szavazat pedig érvénytelennek bizonyult.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg, magasabb részvételi aránnyal, ami Gáspár Károlynak kedvezett: tíz szavazatnyi különbséggel, 105-95 arányban legyőzte kihívóját.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
245
236
233
249
262
272
278
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,4%. A lakosok 90,2%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 2,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,9% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,8% evangélikus, 0,4% izraelita, 0,8% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Horgásztó
  • Horgászverseny, falunap, búcsú
  • Vadászház 8 férőhelyes; magánházban 10 férőhely
  • első világháborús, második világháborús emlékmű
  • Specialitások: vadételek, halételek
  • Sátortábor lehetőség a tó partján
  • Háry János növénykertészete

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 34. fejezetben).

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ a b Pötréte települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  11. ↑ Pötréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  12. ↑ Pötréte települési választás eredményei – Részletes eredményadatok (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Pötréte Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]