Padár | |
faszobor az imaház előtt | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Szőke-Török Noémi (független)[1] |
Irányítószám | 8935 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 122 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 10,94 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,69 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″46.850000°N 17.016667°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″46.850000°N 17.016667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Padár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Padár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Zalaegerszegtől keletre fekvő település.
Padár Zala vármegye aprófalvai közé tartozik. A 2015-ös népességi adatok szerint 120 lakosa van.
Szomszédos települések: délen Nagykapornak, nyugaton Orbányosfa, északon Bezeréd, keleten Almásháza.
A falu egykor a Kapornaki Prépostság birtokai közé tartozott. Vályi András 1797-ben így írt a községről:
"Padar, magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura a Kapornaki Prépostság, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz közel, mellynek filiája, határja középszerű, földgye meglehetős termékenységű, legelője, fája van, második osztálybéli".
A településen 2016. augusztus 28-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 112 | 117 | 120 | 104 | 109 | 109 | 122 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%, cigány 4%, német 1%, román 0,48%. A lakosok 72,6%-a római katolikusnak, 10,2% reformátusnak, 2,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 70,6% volt római katolikus, 10,1% református, 9,2% felekezeten kívüli (10,1% nem válaszolt).[14]