Palánk (Банатска Паланка / Banatska Palanka) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Dél-bánsági |
Község | Fehértemplom |
Rang | falu |
Irányítószám | 26324 |
Körzethívószám | +381 13 |
Népesség | |
Teljes népesség | 682 fő (2011)[1] |
Népsűrűség | 26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 64 m |
Terület | 32,3 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 50′ 39″, k. h. 21° 19′ 55″44.844167°N 21.331944°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 39″, k. h. 21° 19′ 55″44.844167°N 21.331944°E |
Palánk (szerbül Банатска Паланка / Banatska Palanka, németül Palank) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Fehértemplomhoz tartozik. Ma 837, túlnyomóan szerb lakosa van, a magyarok száma 4.
Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.
Itt állott a középkorban Haram vára (Harámvár). 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci császár foglalta el. 1481 novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököly Miklós. 1691-ben már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököly Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.
1910-ben 1367 lakosából 8 fő magyar, 8 fő német, 5 fő román, 1311 fő szerb, 9 fő egyéb anyanyelvűnek vallotta magát. Vallási tekintetben 14 fő római katolikus, 3 fő református, 1324 fő görög keleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 563 fő tudott írni és olvasni, 36 fő tudott magyarul. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
A falu ma is két településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka). Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1323 | 1334 | 1245 | 1166 | 1095 | 974 | 837[2] | 682[3] |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 752 | 89,84 |
Románok | 4 | 0,47 |
Magyarok | 4 | 0,47 |
Montenegróiak | 2 | 0,23 |
Macedónok | 2 | 0,23 |
Jugoszlávok | 1 | 0,11 |
Egyéb/Ismeretlen[4] |