Palócz Endre | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1911. március 23. |
Születési hely | Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Halálozási dátum | 1988. január 11. (76 évesen) |
Halálozási hely | Budapest, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Versenyzői adatok | |
Fegyvernem | tőr, párbajtőr, kard |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palócz Endre témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
Palócz Endre (Budapest, 1911. március 23. – Budapest, 1988. január 11.) világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, edző.
1929-től a Budapesti EAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club), 1933-tól az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1936-tól a Magyar AC (Magyar Atlétikai Club), 1945-től a Budapesti Vasas, majd 1954-től a Budapesti Vörös Meteor vívója volt. 1937-től 1956-ig mindhárom fegyvernemben szerepelt a magyar válogatottban. Nemzetközi versenyeken elért valamennyi jelentős eredményét és összesen tizenegy magyar bajnoki címét is csapattagként érte el. Részt vett az 1948. évi és az 1952. évi olimpia tőr egyéni és csapatversenyein, csapatban ötödik, illetve harmadik helyezést ért el. Kétszer volt a világbajnok kardcsapat és kétszer a világbajnoki harmadik helyezett tőrcsapat tagja. Az 1956. évi olimpián már nem vett részt. Az aktív sportolást 1957-ben fejezte be.
Edzőként részt vállalt a kubai kardvívás felvirágoztatásában. Idős korában sem távolodott el szeretett sportágától, a Budapesti Vörös Meteor, majd az MTK-VM kardedzője lett, főként fiatalokkal, gyermekekkel foglalkozott. Tanítványai rajongásig szerették, mert nemcsak a sportág alapjait, hanem sportszerűséget és emberséget is tanulhattak tőle. Többek között Szabados Gábor IBV ezüstérmes, ifjúsági és junior bajnok kardvívó nevelőedzője volt.
Budapesten jogtudományi oklevelet szerzett és nyugalomba vonulásáig a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője volt.