A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család (csehül: Parléř német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).
1. A család első ismert tagja Hans von Gmünd, aki 1330 körül a freiburgi dóm építésében vett részt; bizonnyal az ő munkája a székesegyház áttört kősisakkal koronázott nyugati tornya (Entz).
2. Heinrich von Gmünd (kb. 1300 – kb. 1370; DB), egy ideig Kölnben, majd más német városokban dolgozott. Valamikor, föltehetőleg első és második fiának születése közben családnevét a latin parlerius szóból képzett és pallér jelentésű Parlerre változtatta. Ennek megfelelően három, ugyancsak építészként fia kétféle családnéven vált ismertté:
Amikor a család visszatért Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt-templomot, már a fiúk is segítettek apjuknak.
3.
Peter Parler fiai
Apjuk halála után a fiúk folytatták a Szent Vitus székesegyház építését.[2]
Volt a családban még két Heinrich Parler:
Annyi bizonyos, hogy Michael Parlerrel közösen ők kezdték el a Schwäbisch Gmündben kidolgozott módon háromhajósra tervezett ulmi nagytemplom építését. Gyanítható, hogy egyikük Michael Parler, a másik pedig Peter Parler fia lehetett — utóbbi valószínűleg apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát.[3]