Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal

 Ebben a szócikkben a mandarin, illetve kantoni nyelvű szavak nemzetközi, illetve magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Ez a szócikk a nagysebességű vasútvonalról szól. Az alacsonyabb sebességű vasútvonalhoz lásd a Peking–Sanghaj-vasútvonal szócikket!
Peking–Sanghaj
nagysebességű vasútvonal
CRH5A villamos motorvonat a vasútvonalon
CRH5A villamos motorvonat a vasútvonalon
A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal útvonala
Vonal:2
Hossz:1318 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:380[1] km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
 0,000 Peking Déli pályaudvar
59,500 Langfang
Tianjin West
131,400 Tianjin South
219,270 Cangzhou West
327,980 Dezhou East
Híd a Sárga-folyón (5143 m)
419,445 Jinan
462,730 Taishan West
533,165 Qufu East
589,175 Tengzhou East
625,280 Zaozhuang West
688,700 Xuzhou East
756,220 Suzhou East
844,380 Bengbu South
959,390 Chuzhou South
Jangce híd (14789 m)
1018,600 Nanjing South
1083,713 Zhenjiang West
1111,850 Danyang North
1144,760 Changzhou North
1201,160 Wuxi East
1227,970 Suzhou North
1259,320 Kunshan Déli pályaudvar
1302,890 Shanghai
Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal
Típusnagysebességű vasútvonal
TulajdonosBeijing-Shanghai High-Speed Railway Company
Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (Kína)
Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal
Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal
Pozíció Kína térképén
é. sz. 35° 31′ 45″, k. h. 118° 48′ 16″35.529137°N 118.804498°EKoordináták: é. sz. 35° 31′ 45″, k. h. 118° 48′ 16″35.529137°N 118.804498°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai: 京沪高速铁路, hagyományos kínai: 京滬高速鐵路, pinjin: Jīng hù gāosù tiělù, magyaros átírás: Csing hu kaoszu tielu) egy normál nyomtávolságú, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között.

A vasútvonal a Kínai Népköztársaság két nagy gazdasági övezetét köti össze: a Bohai gazdasági peremet és a Jangce folyó deltáját.[2] Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött,[3] a vonalat 2011. június 30-án nyitották meg a kereskedelmi forgalom előtt,[4] a tervezettnél egy évvel korábban.[5] Az 1318 kilométer hosszú nagysebességű vasútvonal a világ leghosszabb nagysebességű vasútvonala, amelyet valaha egy ütemben építettek.[6][7][8]

A vonal a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala, 2019-ben több mint 210 millió utast szállított,[9] ami több, mint a teljes TGV vagy Intercity Express hálózat éves utasforgalma. Ez egyben Kína legnyereségesebb nagysebességű vasútvonala is, 2019-ben 11,9 milliárd jüan (1,86 milliárd amerikai dollár) nettó nyereségről számolt be.[10]

A Peking Déli pályaudvaráról Sanghaj Hungcsiao pályaudvarra tartó non-stop vonat menetideje 3 óra 58 perc volt,[11] ezzel a világ leggyorsabb menetrend szerinti vonata lett, szemben a párhuzamosan közlekedő hagyományos vasútvonalon közlekedő leggyorsabb vonatok 9 óra 49 percével.[12] Eleinte a vonatok maximális sebessége 300 km/h-ra volt korlátozva, a leggyorsabb vonat 4 óra 48 perc alatt jutott el Peking déli pályaudvaráról Sanghaj Hongqiao-ba, egy megállóval Nanjing déli pályaudvarán.[13] 2017. szeptember 21-én a 350 km/h-s üzemet állították vissza a China Standardized EMU bevezetésével. A járatokat a kínai szabványosított EMU-val közlekedtetik. Ez a Peking és Sanghaj közötti utazási időt körülbelül 4 óra 18 percre csökkentette a leggyorsabb menetrend szerinti vonatokon, amelyek 1 302 km-es út során 291,9 km/h átlagsebességet érnek el, így ezek a járatok a leggyorsabbak a világon.[14][15]

A Peking-Sanghaj nagysebességű vasút 2020-ban került a sanghaji tőzsdére.[16]

Specifikáció

[szerkesztés]

Zhang Shuguang, Kína nagysebességű vasúthálózatának akkori főtervező-helyettese szerint a tervezett folyamatos üzemi sebesség 350 km/h, a maximális sebesség pedig akár 380 km/h is lehet.[1][17][18] A Peking és Sanghaj közötti kereskedelmi átlagsebességet 330 km/h-ra tervezték, ami a vonat menetidejét 10 óráról 4 órára csökkentette volna.[19] A vonalon használt gördülőállomány főként CRH380-as vonatokból áll. A vonalon a CTCS-3 alapú vonatbefolyásoló rendszert használják, amely lehetővé teszi a 380 km/h maximális sebességű haladást és a minimális vonatköz 3 percre csökkentését. A 20 MW (27 000 LE) teljesítményfogyasztás és a körülbelül 1050 utas befogadóképesség mellett az egy utasra jutó energiafogyasztás Peking és Sanghaj között kevesebb mint 80 kWh kell, hogy legyen. A vonal része a Peking–Tajpej nagysebességű vasúti folyosónak.

Története

[szerkesztés]

Kína eredetileg a két város között mágnesvasutat tervezett építeni, ám a hatalmas költségek miatt ezt végül elvetették, és a hagyományos nagysebességű vonal mellett döntöttek.[20][21] Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött meg az 1318 km hosszú, nagysebességű vasútvonalon. A megvalósíthatósági tervet 2007 szeptemberben hagyták jóvá. A minisztérium a vonal építésének teljes költségét 17,3 milliárd dollárra becsülte. A kínai gazdasági újság, a China Economic Daily szerint a teljes költség elérheti a 23 milliárd dollárt is. A munka 2011-ben fejeződött be.[1]

Útvonal

[szerkesztés]
Az új Jangce-híd építése Nankingnál

A vasútvonal 1060,6 km hosszan halad hidakon, összesen 244 db-on, melyek a vonal 80,5%-át alkotják. Tanjang és Kunsan között található a világ két leghosszabb vasúti hídja, a Tanjang-Kunsan vasúti híd és a Tiencsini vasúti híd. Az első 164 km, a második pedig 113,7 km hosszú. Továbbá 22 alagút is épült összesen 16,1 km hosszan. A vonatok legkisebb követési ideje 3 perc.

Finanszírozás

[szerkesztés]

A Kína Vasúti Minisztérium (MOR) külföldi vállalatokat kért fel a vonal finanszírozásában való közreműködésre az ünnepélyes alapkő-letételi ceremónia megtartásakor, mely a Tiencsin-Hszücsou-Sanghaj vonalszakasz építési munkáinak kezdetét jelentette.

A Peking-Sanghaj Nagysebességű Vasúti Társaságot 2007 decemberében hozták létre, 115 milliárd jüan alaptőkével, amely a vonal megépítésének csak mintegy a felét teszi ki. A MOR az egyik kínai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy kötvények kibocsátásával kívánják az állami tőkeszükségletet csökkenteni.

Járművek

[szerkesztés]

2008-ban Kína a Bombardier Transportationtől 40 darab, 16 kocsiból álló szerelvényt rendelt meg. Ezekből csak 20 lesz hagyományos vonat, a másik 20 szerelvény ugyanis hálókocsikból fog állni, mert a csúcsra járatás érdekében a vonalon éjszakai közlekedés is lesz alacsonyabb sebességgel. A Bombardier Zefirokra alapuló szerelvények 250 km/h-val haladnak. A 16 kocsiból 13 fekvőhelyes hálókocsi, kettő ülőhelyes kocsi és egy az étkezőkocsi. Ezek a szerelvények elsősorban Peking, Sanghaj és Hangcsou között közlekednek.[22]

Rekordkísérlet

[szerkesztés]

2010 december 3-án sebesség-rekordkísérletre került sor a vasútvonalon egy CRH380A nagysebességű villamos motorvonattal. A teszt során a szerelvény 486,1 km/h sebességre gyorsult fel, mellyel új sebesség-világcsúcsot állított fel a módosítás nélküli vonatok kategóriájában.[23]

Forgalom és utasszám

[szerkesztés]

Naponta több mint 90 vonat közlekedik Peking déli és Sanghaj Hongqiao között 07:00 és 18:00 óra között.

A vonal átlagos utasforgalma a működés első két hetében napi 165 000 utas volt, míg a lassabb és olcsóbb régi vasúton továbbra is napi 80 000 utas utazott.[24] A 165 000 napi utas a napi 220 000 utasra vonatkozó előrejelzés háromnegyede volt.[2] A megnyitást követően az utasok száma tovább nőtt, 2013-ra már napi 230 000 utas használta a vonalat.[25] 2013 márciusára a vonal 100 millió utast szállított.ref name=100_million>China : 100 Million Passenger Trips for China's High-Speed Railway Line. Mena Report, 2013. március 2. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)</ref> 2015-re az utasszám napi 489 000 utasra nőtt..[26] 2017-re az átlagos utasszám meghaladta a napi 500 000 utast.[27]

Ez a vonal az évek során fokozatosan egyre népszerűbbé vált, és hétvégén és ünnepnapokon a forgalom eléri a kapacitásának felső határát. A kínai szabványosított EMU bevezetésével 2017. szeptember 21-én a vonal legnagyobb üzemi sebessége 350 km/h-ra emelkedett. A leggyorsabb vonat 4 óra 18 perc alatt teszi meg az utat (G7), miközben az út során megáll Jinanban és Nanjingban.

Állomások

[szerkesztés]

A vonalon 21 állomás található:[28]

Állomás Kínai
írásjelekkel 		Átírás Távolság (km) Peronok
száma 		Vágányok
száma 		Hely
Peking Déli pályaudvar 北京南 Pejcsing nan 0 13 24 Peking
Langfang 廊坊 Langfang 59 2 2 Langfang Hopej
Tianjin West 天津西 Tiencsin hszi Nem a fővonalon 13 24 Tiencsin
Tianjin South 天津南 Tiencsin nan 131 2 4
Cangzhou West 沧州西 Cangcsou hszi 219 2 4 Cangzhou Hopej
Dezhou East 德州东 Töcsou tung 327 3 5 Dezhou Santung
Jinan West 济南西 Csinan hszi 419 8 15 Jinan
Taishan West 泰山西 Tajsan hszi 462 2 4 Taishan
Qufu East 曲阜东 Csüfu tung 533 2 4 Qufu
Zaozhuang West 枣庄西 Caocsuang hszi 625 2 4 Zaozhuang
Xuzhou East 徐州东 Hszücsou tung 688 7 13 Xuzhou Csiangszu
Suzhou East 宿州东 Szucsou tung 767 2 4 Suzhou, Anhui Anhuj
Bengbu South 蚌埠南 Pangpu nan 844 5 9 Bengbu
Chuzhou South 滁州南 Csucsou nan 959 2 4 Chuzhou
Nanjing South 南京南 Nancsing nan 1018 15 22 Nanking Csiangszu
Zhenjiang West 镇江西 Csencsiang hszi 1087 2 4 Csencsiang
Changzhou North 常州北 Csangcsou pej 1144 2 4 Csangcsou
Wuxi East 无锡东 Vuhszi tung 1201 2 4 Wuxi
Suzhou North 苏州北 Szucsou pej 1227 2 4 Suzhou
Kunshan South 昆山南 Kunsan nan 1259 2 4 Kunshan
Shanghai Hongqiao 上海虹桥 Sanghaj hungcsiao 1302 16 30 Sanghaj

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Kína a síneken is szárnyal--china radio international. hungarian.cri.cn. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
  2. ↑ a b Beijing-Shanghai High-Speed Line, China. Railway-Technology.com, 25 September 2008.
  3. ↑ „China starts work on Beijing-Shanghai express railway”, China View, 2008. április 17.. [2008. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 19.) 
  4. ↑ Beijing-Shanghai high-speed train makes debut. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  5. ↑ Railway Gazette: Tracklaying complete on Beijing - Shanghai high speed line. [2010. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
  6. ↑ „Beijing-Shanghai high-speed train makes debut”, The Independent, 2011. június 30.. [2011. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 30.) 
  7. ↑ Beijing to Shanghai Railway: diary of a 4h 48m journey. The Daily Telegraph, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  8. ↑ High-Speed Train Links Beijing, Shanghai. The Wall Street Journal, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  9. ↑ 京沪高铁迎来10岁生日 多项成绩等你检阅. Xinhua News . [2021. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  10. ↑ 京沪高铁迎来10岁生日 多项成绩等你检阅. Xinhua News . [2021. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  11. ↑ (kínaiul) . News.hexun.com. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  12. ↑ „京沪京杭动车下月开行卧铺”, The Beijing News, 2008. november 25.. [2009. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  13. ↑ (kínaiul) . Finance.ifeng.com. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  14. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  15. ↑ China Focus: Beijing-Shanghai railway speed rises to 350 kph - Xinhua | English.news.cn. www.xinhuanet.com . [2018. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
  16. ↑ Beijing-Shanghai railway operator gains 39 per cent on stock debut (angol nyelven). South China Morning Post , 2020. január 16. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
  17. ↑ 高铁将进入时速400公里时代 _ 东方财富网. finance.eastmoney.com . (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  18. ↑ 网易: 国铁时速400公里高铁将下线，为何连京沪铁路都跑不了？意义在哪. www.163.com , 2024. április 24. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  19. ↑ Sablon:In lang Zhang, Shuguang. {{{title}}} (kínai nyelven). China Railway Press, 10. o. (2009. február 1.). ISBN 978-7-113-09517-8 
  20. ↑ "Rail track beats Maglev in Beijing-Shanghai High Speed Railway"
  21. ↑ "Beijing-Shanghai High-Speed Line, China"
  22. ↑ Csak lehunyod a szemed, és már ott is vagy - PTinfo. cities.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  23. ↑ Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. Index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  24. ↑ „Ministry apologizes for high-speed train delays”, China Daily, 2011. július 15.. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 18.) 
  25. ↑ 京沪高铁开通三年发送旅客突破2.2亿人次--中国央企新闻网--权威发布中央企业，国资委，地方国企最新消息--人民网. ccnews.people.com.cn . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  26. ↑ 京沪高铁4年运送旅客超3.3亿人次-新华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  27. ↑ 京沪高铁IPO账本. 金融界 . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  28. ↑ Yang Lifei: High speed city link even faster (angol, translated from chinese article nyelven). Shanghai Daily. Shanghai Daily, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Beijing–Shanghai High-Speed Railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.