Pere | |||
![]() | |||
A Bárczay-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hornyik Bertalan (független)[1] | ||
Irányítószám | 3853 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 328 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pere weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pere témájú médiaállományokat. | |||
Pere község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
A Hernád bal partján fekszik, Hernádbűd és Felsődobsza között, a megyeszékhely Miskolctól 38 kilométerre északkeletre.
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg: Abaújszántó és Hernádszentandrás felől a 3704-es, Gibárt-Hernádbűd felől pedig a 3707-es úton. A közösségi közlekedés járatai közül a Volánbusz 3816-os buszjáratával közelíthető meg.
A Hernád partján fekvő települést 1282-ben említik először, mint a Bárca-nemzetség birtokát.
A törökök sokáig nem foglalták el, mert a Hernád természetes védvonalat képezett, de 1640-ben török hódoltság alá került a falu. A lakosság többször is elmenekült, nemcsak a török időkben, hanem a Rákóczi-szabadságharc alatt is.
Földesurai, a Bárczayak szlovákokkal telepítették be. A Bárczayak építtették a kastélyt is 1830 körül.
A fallal körülvett nemesi udvarház kőből épült.[3]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 339 | 344 | 340 | 321 | 318 | 313 | 345 | 328 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 25,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 12,9% egyéb nemzetiségűnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 14,5%, görögkatolikus 14,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,9% (6% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,1% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szerbnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 11,8% református, 8,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 3,8% felekezeten kívüli (16,6% nem válaszolt).[14]
Hernádbűd 2 km-re, Hernádszentandrás 3 km-re. A legközelebbi városok: Abaújszántó 6 km-re és Encs 9 km-re.