Peterd

Peterd
Fő utca
Fő utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterRácz Lajos (független)[1]
Irányítószám7766
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség209 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°E
Peterd (Baranya vármegye)
Peterd
Peterd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Peterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. A Drávaszög legészakibb falva.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekszik.

Határszélét nyugaton érinti a Pécs-Siklós közti 5711-es út is, központja tekintetében azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak Pécsdevecseren keresztül érhető el, az 57 131-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés]

A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla)[4] kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt.[4] 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.

Peterd a török időkben is lakott maradt.[4] Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban.[4] A település lakói a 16. század elején protestánssá,[5] majd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá váltak.[6]

1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben.[4] Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.[6]

A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Henik Lajos (független)[7]
  • 1994–1998: Henik Lajos (független)[8]
  • 1998–2002: Henik Lajos (független)[9]
  • 2002–2006: Henik Lajos (független)[10]
  • 2006–2010: Henik Lajos (független)[11]
  • 2010–2014: Klasz Józsefné (független)[12]
  • 2014–2019: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[13]
  • 2019–2024: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[14]
  • 2024– : Rácz Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.

A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt.[15] A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.[16]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% németnek, 2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 13,3% református, 1% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[17]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
212
185
194
185
218
202
213
201
187
209
1990199319972000200320072010201320212024
Adatok: Wikidata

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A peterdi református templom
  • Református templom: Árpád-kori katolikus templom volt egykor, majd a 16. század elején protestánssá lett. A török hódoltság idején a szájhagyomány szerint le akarták bontani a törökök, de a Bán család 300 forinton megváltotta, és egy félhold került a templom tornyára.[21] 1768-ban bővítették a templomot, és nyerte el református jellegét.[22] A templom 7,06 méter széles, 19,73 méter hosszú, falai 81-85 cm vastagságúak.[23] A bútorzat „kálvinistaszürke” színű. A kórus alatti deszkasoron népies festmények vannak.[23]
  • Harangláb

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zentai, 7. o.
  4. ↑ a b c d e Zentai, 29. o.
  5. ↑ a b Zentai, 30. o.
  6. ↑ a b Zentai, 32. o.
  7. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  9. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  12. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  13. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  14. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ 4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  16. ↑ 4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  17. ↑ Peterd Helységnévtár
  18. ↑ Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. február 7.  
  19. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január 1. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  20. ↑ Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj (horvát nyelven) (PDF). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005 (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  21. ↑ Zentai, 33. o.
  22. ↑ Zentai, 34. o.
  23. ↑ a b Zentai, 37. o.

Források

[szerkesztés]