Petőmihályfa | |
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Vasvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Budai Győzőné (független)[1] |
Irányítószám | 9826 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 203 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 20,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,95 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 16° 46′ 60″46.983333°N 16.783333°E | |
Petőmihályfa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőmihályfa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petőmihályfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
A Kemenesháton, a Sárvíz mellett fekszik, a 7442-es és a 7443-as utak szétágazásánál; közigazgatási területének északi peremvidékét érinti a 7441-es út is. Vasvártól 9 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 19 kilométerre északra helyezkedik el, mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
1308-ban Myhalfolua néven említik először. Nevét egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. 1391-ben Poss. Mihalfelde, 1399-ben Poss. Mihalyfalua néven szerepel az írott forrásokban. A Hidvégieké és gersei Petőké volt.[3] A középkori Mihályfalva területén feküdt Márványkő egykori vára. 1405 körül Gersei Pető János kezdte építeni fából. 1440-ben Szécsi János ostrommal foglalta el Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló 1441 márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Árkai ma is láthatók.
Vályi András szerint „PETŐMIHÁLYFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű.”[4]
Fényes Elek szerint „Pető-Mihályfa, magyar falu, Vas vármegyében, Egervárhoz 2 óra: 338 kath. lak. Van szép szőlője, erdeje, legelője. F. u. gr. Festetics László. Ut. p. Vasvár.”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich -család volt.”[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 203 | 209 | 209 | 214 | 201 | 201 | 203 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 2,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 3,1% (10,6% nem nyilatkozott).[15]
Itt született 1936. augusztus 16-án Rózsa Béla kritikus, újságíró, az Életünk c. folyóirat főszerkestő helyettese.