| Polónium-tetraklorid | |||
| Szabályos név | polónium-tetraklorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10026-02-5 | ||
| ChemSpider | 4896024 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | PoCl4 | ||
| Moláris tömeg | 350,79 g/mol[1] | ||
| Megjelenés | világossárga, kristályos[2] | ||
| Olvadáspont | ≈ 300 °C ( klórban)[1][2] | ||
| Forráspont | 390 °C[1][2] | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldódik, de lassan hidrolizál[1] | ||
| Oldhatóság | nagyon jól oldódik sósavban és tionil-kloridban, mérsékelten oldódik etanolban és acetonban, híg salétromsavban bomlik[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A polónium-tetraklorid, más néven polónium(IV)-klorid kémiai vegyület, képlete PoCl4. Szobahőmérsékleten világossárga, szilárd, higroszkópos anyag[1] 200 °C felett polónium-dikloridra és klórra bomlik, a szelén- és a tellúr-tetrakloridhoz hasonlóan.[2]
Monoklin vagy triklin kristályokat alkot.[1]
300 °C alatt világossárga színű. Az olvadáspontján, 300 °C-on szalmasárgává válik. Forráspontján, 390 °C-on skarlátvörös. Gőzei 500 °C-ig barnás lila, efelett zöldes kék színűek.[1][2]
Komplexet képez 2 mol tributil-foszfáttal.[1] A szelén- és tellúr-tetrakloridhoz hasonlóan PoCl−5 és PoCl2−6 halogenid komplexeket képez.[2]
A polónium-tetrakloridot elő lehet állítani:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polonium tetrachloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.