Pramokain | |||
IUPAC-név | |||
4-[3-(4-butoxifenoxi)propil]morfolin | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 140-65-8, 637-58-1 | ||
PubChem | 4886 | ||
ChemSpider | 4717 | ||
ChEBI | 8357 | ||
ATC kód | D04AB07, C05AD07 | ||
| |||
| |||
InChIKey | DQKXQSGTHWVTAD-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | 068X84E056 | ||
ChEMBL | 1198 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C17H27NO3 | ||
Moláris tömeg | 293,40 g/mol | ||
Sűrűség | 1,031 | ||
Olvadáspont | 181–183 °C | ||
Forráspont | 427 °C | ||
Terápiás előírások | |||
Jogi státusz | POM | ||
Rx-only | |||
Alkalmazás | helyi, rektális |
A pramokain (INN: pramocaine) fehér kristályos por. Jól oldódik vízben és alkoholban, 1:35 arányban kloroformban. Éterben gyakorlatilag oldhatatlan.
Helyi érzéstelenítő. Kisebb bőrpanaszok, vérzések okozta fájdalom és viszketés, pl. rovarcsípés, napozás okozta leégés, kisebb sérülések, égések ellen adják. Ugyancsak alkalmazzák nem fertőzés okozta végbélpanaszok ellen.
Ellenjavallt vírus-, gomba- vagy bakteriális fertőzés esetén.
Reverzibilisen kötődik az idegsejtek membránjában található feszültségfüggő nátriumcsatornákhoz, ezáltal gátolja az ionáramlást, az akciópotenciál kialakulását, stabilizálva a membránt.
Mellékhatásként szúró/égető érzést okozhat.
Önállóan:
Hidrokortizonnal kombinációban:
Cinkkel kombinációban:
Magyarországon nincs forgalomban.[1]