Propargil-alkohol

Propargil-alkohol

A propargil-alkohol pálcikamodellje
IUPAC-név Prop-2-in-1-ol
Más nevek propinol, 2-propinol, 2-propin-1-ol, prop-2-in-1-ol, hidroxi-metilacetilén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 107-19-7
ChemSpider 21106466
KEGG C05986
ChEBI 28905
SMILES
C#CCO
InChI
1/C3H4O/c1-2-3-4/h1,4H,3H2
InChIKey TVDSBUOJIPERQY-UHFFFAOYSA-N
UNII E920VF499L
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H4O
Moláris tömeg 56,06 g/mol
Megjelenés színtelen vagy szalmaszínű folyadék[1]
Szag enyhe muskátliszerű[2]
Sűrűség 0,9715 g/cm3
Olvadáspont (−51)–(−48) °C
Forráspont 114–115 °C
Oldhatóság (vízben) korlátlanul elegyedik[1]
Gőznyomás 12 Hgmm (20 °C)[1]
Veszélyek
NFPA 704
3
3
3
 
PEL none[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propargil-alkohol, más néven 2-propin-1-ol szerves vegyület, kémiai képlete C3H4O. A legegyszerűbb stabil alkohol, amelyben alkin funkciós csoport található.[4] Színtelen, sűrűn folyó folyadék, vízzel és a legtöbb poláros szerves oldószerrel elegyedik.

Reakciói és felhasználása

[szerkesztés]

Melegítés vagy bázis hatására polimerizálódik. Korróziógátlóként, oldószerek stabilizátoraként, galvánfürdőkben fényesítő adalékként alkalmazzák, de a szintetikus szerves kémiában is használják köztitermékként. Szekunder és tercier helyettesített propargil-alkoholok katalitikus átrendeződési reakciókban α,β-telítetlen karbonilvegyületeket képeznek. Propinallá (propargilaldehid)[5] vagy propargilsavvá oxidálható.

Előállítása

[szerkesztés]

A but-2-in-1,4-diol – formaldehidnek réz-acetilid katalizátor jelenlétében acetilénre történő addíciójával végzett – ipari gyártásának melléktermékeként keletkezik mintegy 5% mennyiségben. 1980-ban mintegy évi 14 000 tonna volt a termelés.[6] Előállítható a 3-klór-2-propén-1-ol NaOH-dal végzett dehidroklórozásával.[7]

Biztonságtechnikai adatok

[szerkesztés]

Gyúlékony, belélegezve és bőrön át felszívódva is mérgező, lenyelve erősen mérgező, valamint korrozív folyadék.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0527. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
  2. Römpp vegyészeti lexikon: Harmadik kötet L–P. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1983. 823. o. ISBN 963 10 4297 9  
  3. a b A 107-19-7 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
  4. Merck Index, 11th Edition, 7819
  5. J. C. Sauer (1956). „Propionaldehyde”. Org. Synth. 36, 66. o. ; Coll. Vol. 4: 813
  6. Ullmann Vegyipari Enciklopédia.
  7. [1] J. Am. Chem. Soc., 1944, 66 (2), pp 285–287

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Propargyl alcohol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]