Pusztaberki | |||
Római katolikus kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kurisné Nagy Bernadett (független)[1] | ||
Irányítószám | 2658 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 190 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,85 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 58′ 34″, k. h. 19° 09′ 51″47.976111°N 19.164167°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 34″, k. h. 19° 09′ 51″47.976111°N 19.164167°E | |||
Pusztaberki weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaberki témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pusztaberki község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
A vármegye nyugati részén fekszik. Budapesttől 55 kilométerre, a Börzsöny és a Cserhát hegységek közötti völgyben. Lakott területét lombhullató és tűlevelű erdők veszik körül, így tiszta és egészséges a levegője, szép a környezete. A települést átöleli a Börzsöny keleti lejtőin eredő Derék-patak, amely az Ipolyba torkollik.
Csak közúton közelíthető meg, a 22-es főútból kiágazó, 22 102-es számú mellékúton. Ez az út a főút 4+400-as kilométerszelvénye közelében indul, Rétságtól északra, Pusztaberki és Tereske közigazgatási határán, nem messze a két település és Érsekvadkert hármashatárától. A falut elhagyva Horpácsig húzódik tovább, ahol beletorkollik a 2202-es útba.
A község neve egy 1379. évi határjárási jegyzőkönyvben fordul elő először, majd 1383-ban az Óbudai káptalan jegyzőkönyvében is szerepel. 1579-es török kincstári adatok szerint házainak száma 42, lakosainak száma 177 fő. A község valószínűleg a törökök hatására az eredeti helyéről a főúttól távolabb eső, védettebb völgybe települt át és jelenlegi helyén 1851-ben Berki-Puszta néven említik a krónikások. A törökök kiűzése után települt be újra és hozzátartozik még Vörösharaszt puszta is, de az 1715–1720-as évi összeírásokban nincs följegyezve. Szent Mihály tiszteletére ajánlott kápolnáját a Bodonyi család építette az 1700-as években. Régi templomának csak a helyét ismerjük, a faluhely dűlőben volt, ahol helyét sokáig egy fakereszt őrizte. Pusztaberki mezőgazdasági adottságai közepesek, a lakosság nagy része évszázadokra visszamenőleg földművelésből élt, de a helyi termelőszövetkezet megszűnésével munkalehetőség a községben szinte alig volt, ezért a fiatalok a közeli nagyobb települések és a főváros ipari ágazataiban helyezkedtek el. Ezzel együtt sokan elköltöztek a faluból.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 128 | 123 | 124 | 174 | 179 | 196 | 190 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 14,2% szlováknak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,2%, református 6,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,8% (35,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 6,1% református, 0,6% evangélikus, 11,2% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[14]
Pusztaberki tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Pusztaberki Önkormányzatának honlapja: http://pusztaberki.hu/