Pusztamagyaród

Pusztamagyaród
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterBalázs Henriett (független)[1]
Irányítószám8895
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség525 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″46.600000°N 16.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″46.600000°N 16.833333°E
Pusztamagyaród (Zala vármegye)
Pusztamagyaród
Pusztamagyaród
Pozíció Zala vármegye térképén
Pusztamagyaród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamagyaród témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztamagyaród község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Letenye háromszögön belül fekszik, nem messze annak középpontjától; területén a Zalaegerszeg és Letenye térségét összekötő, Becsehely és Bak között húzódó 7536-os út halad végig.

Története

[szerkesztés]

Pusztamagyaród ősi település, mely valószínűleg már a kőkorszakban is lakott hely lehetett. A régi település a honfoglalás körüli időkben nem a mai helyén, hanem a mai falutól körülbelül 4 km-re volt található, amelynek központja egy templom és egy a pálos kolostor volt.

A település nevét 1214-ben említették először Moghorod alakban. A település maihoz hasonló elnevezése 1720-ból maradt fenn, ekkor már Pusztamagyaródnak írták.

A törökök többször is feldúlták a falut; többek között 1576-ban, 1578-ban és 1582-ben szinte teljesen feldúlták, felégették. Kanizsa eleste után e helységet is bekapcsolták a végvárak láncolatába a kanizsán állomásozó törököktől való védelem céljából. Az őrség tagjainak palánkvárával a mai Rákóczi út helyén hoztak létre egy települést.

A falut a törökök a 17. században szintén többször megtámadták, ezért az itt élő jobbágyok - nyugalmuk biztosítása érdekében - adót fizettek nekik. A település az 1680-as években teljesen elpusztult, még 1714-ben is néptelen volt.

A felszabadító háborúk utáni első évtizedekben többen a helységre több nemesi család is igényt tartott:

1720 körül többek között a Perneszy, László, Balog, Csapody, Tulok családok voltak a fő birtokosai. 1728-ban 12 jobbágy és 16 zsellér lakott a községben, a területeket irtásföldekkel növelték.

1778 körül a Mária Terézia-féle urbárium idején egy egész telekhez 20 hold szántó, 8 szekér rét és féléves bormérési jog tartozott. A robotot négy marhával teljesítették, a kilencedet termésben adták. 1778-ban 590 lakos élt a településen, s ugyanekkor a szombathelyi püspökség fennhatósága alá került az egyház.

1836-ban az összlakosság 638 fő, többségük római katolikus vallású. A falu fontos jövedelemforrása volt a szőlészet-borászat, mely későbbi jómódjuk alapját is képezte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a feljegyzések szerint a faluból négyen vettek részt: Cziráki Ferenc, Ludasi József, Németh Ferenc, Püspöky Grácián, aki Budavár visszafoglalásánál elsőnek rohant a vár falaira és tűzte fel a nemzeti lobogót. E tettéért a szabadságharc után súlyos börtönbüntetést kapott, birtokát elkobozták.

1867-ben a kiegyezés után a településen körjegyzőség működött, első tisztségviselője Simon mester volt. A falu népessége 1890-re elérte az 1152 főt.

1919-ben a községben direktórium alakult meg, tagjai: Busa József, Szabó Imre, Tóth János, Istiván Pál voltak.

1945. április 8.-án megalakult földkiosztó bizottság tgjai: Pete János, Számpli Mihály, Karakai István, Karakai János voltak. 55 gazda kapott földet és hozzá birtoklevelet.

1948-ban alakult meg a tsz, 1959-től pedig termelőszövetkezeti község lett Pusztamagyaród.

1948-ban 8 osztályos iskoláját államosították, ekkor 4 tanító 174 diákot oktatott itt. Hat évvel később óvodát és további tantermeket létesítettek. Ebben a két intézményben folyt a gyermekek nevelése, tanítása egészen 2001-ig.

Az 1950-es évektől a faluban kultúrotthon, mozi, könyvtár alakult, szolgálva a művelődni, szórakozni vágyó embereket, ez évben alakult meg a Községi Közös Tanács is, első elnöke Busa József lett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyurkó Antal (független)[3]
  • 1994–1998: Gyurkó Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Károlyné (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Károlyné (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Károlyné (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács Károlyné (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács Károlyné (független)[9]
  • 2019–2024: Balázs Henriett (független)[10]
  • 2024– : Balázs Henriett (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
576
552
549
517
515
527
525
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,8%, cigány 11,5%, német 1,3%. A lakosok 83,5%-a római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 0,84% evangélikusnak, 1,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 2,1% németnek, 0,2% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 2,5% református, 0,8% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (21% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - Keresztelő Szent János tiszteletére lett szentelve, 1974-ben renoválták. A templom egy tornyos, háromszög oromzatos műemlék jellegű épület. A mai templom 1830 táján lett teljesen kész. 1924-ben a fazsindelyt palára cserélték, 1939-ben a belsejét, majd 1964-ben a külsejét újították fel.
  • Szent Flórián temetőkápolna A 18. század első felében létesült famennyezetes kis építmény, 1778-ra már romossá vált.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Pusztamagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Pusztamagyaród Helységnévtár
  13. ↑ Balla, Tibor. A honvédtisztképzés irányítóinak arcképcsarnoka – A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia igazgatói és parancsnokai (1872-1945) (magyar nyelven). Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, p. 49-56. o. [2022] (2022). ISBN 9789635318117 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]