Pál Csaba | |
Született | 1975. március 27. (49 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Bolyai János alkotói díj (2015) |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Kutatási terület | evolúció |
Tudományos fokozat |
|
Szakintézeti tagság |
|
Tudományos publikációk száma | 64 (2018. február 20.)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pál Csaba témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pál Csaba (Budapest, 1975. március 27. –)[4][5] magyar biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai János alkotói díjas tudományos főmunkatársa. Szakterülete az evolúcióbiológia és rendszerbiológia.[5] Ezeken a területeken több mint 80 tudományos közleménye jelent meg. Eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok, mint például a Nature, Science, PNAS, Nature Genetics, Nature Micobiology, Nature Communications és a Plos Biology is többször közölték.
Orvos családból származik, de ő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológusnak tanult. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. 2015-ben megkapta a Bolyai János alkotói díjat, mellyel 100 ezer eurót kapott további kutatásai finanszírozására.[5] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[6]
Számos hazai és nemzetközi pályázat és díj nyertese. 2009-ben a metabolikus hálózat elemzése területén végzett kutatási munkájáért megkapta az Osztrák Akadémia Ignaz Lieben díját.[7] A közelmúlt legjelentősebb, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért elnyerte a Szent-Györgyi Talentum-díjat (2014), melyet két Nobel-díjas biokémikus, Ada Yonath és Aaron Ciechanover adott át.[8] Egy évvel később 2015-ben átvehette a rangos Bolyai János alkotói díjat kimagasló, külföldön is elismert, antibiotikum rezisztencia területén végzett kutatási munkájáért. 2016-ban megválasztották az Academia Europaea[9] tagjáva, 2017-ben EMBO[10] (European Molecular Biology Organization) taggá[11] és 2018-ban a FEMS[12] (Federation of European Microbiological Society) választotta tagjává. [13]
Kutatócsoportjának egyik kiemelkedően fontos célja a baktériumok antibiotikumokkal szembeni vizsgálata. Laboratóriumi körülmények között szinte minden általuk vizsgált ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: egy másik gyógyszer, amelyre rendkívül érzékennyé válik. Ezen antibiotikumok együttes alkalmazása egy újszerű terápia alapját képezheti (Lázár és kollégái MSB 2013, Nature Microbiology 2018).