Pári

Pári
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Pári címere
Pári címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterGlück Róbert (független)[1]
Irányítószám7091
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Burgstädt
Népesség
Teljes népesség575 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület13,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 47″, k. h. 18° 15′ 28″46.579720°N 18.257780°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 47″, k. h. 18° 15′ 28″46.579720°N 18.257780°E
Pári (Tolna vármegye)
Pári
Pári
Pozíció Tolna vármegye térképén
Pári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pári (németül Paar) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Tamásitól 6 kilométerre fekszik dél-délnyugati irányban, a Koppány völgyében. Mindössze két további települési szomszédja van: dél felől Gyulaj, nyugat felől pedig Nagykónyi.

Megközelítése

[szerkesztés]

Északi külterületei között áthalad a 61-es főút, központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető: közúton csak a főútból Tamási nyugati határszélén dél felé kiágazó, közel 5 kilométer hosszú, 65 153-as számú mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

Pári 1984 és 2006 között Tamási része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október elsejétől ismét önálló község.

A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek, Johann és Simon Paari után kapta.

Az 1600-as évektől a török elől északra húzódó rácok (szerbek) éltek a mai falu közepén, melynek bizonyítékai a később meglelt épületmaradványok és az ún. rác temető.

A település melletti Koppány folyó évszázadokon át a helyi vízimalom működtetését szolgálta. Egykor igen gazdag volt halban, de a feljegyzések megemlítik az itt élő nagyszámú vadkacsa-, sőt vidra állományt is.

Egy 1865-ös jegyzői leírás említést tesz arról, hogy a falut délnyugatról körülölelő dombokon egykori földvár nyomait fedezzék fel.

A török uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő és Baden-Württemberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával tették megélhetővé az elhanyagolt területeket. A mezőgazdaság és kézművesség egészen a kitelepítésig virágzott. Pári és a környező erdő az Esterházyak tulajdonában volt a 17. század végétől.

Már ekkor is nevezetesnek számított vadaskertjéről, amely számos szarvas, dám, őz és vaddisznó élőhelye volt.

Az I. és II. világháború során komoly veszteségek érték a Páriban élő családokat is. Az 1945-ben kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki magyar családokat telepítettek.

1984-ben Párit a szomszédos Tamási városhoz csatolták, önállóságát a helyi lakosság kezdeményezésére 2006-ban nyerte vissza.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 2006–2010: Gere Zoltán (független)[3]
  • 2010–2013: Gere Zoltán (független)[4]
  • 2013–2014: Farkas Jánosné (független)[5]
  • 2014–2019: Farkas Jánosné (független)[6]
  • 2019–2024: Glück Róbert (független)[7]
  • 2024– : Glück Róbert (független)[1]

A településen 2013. július 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[5] az előző polgármester lemondása miatt.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
631
624
622
597
613
579
575
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 27,6% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,1%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (12,5% nem nyilatkozott).[9]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 13,9% németnek, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[10]

Látnivalók

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  4. ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  5. ↑ a b Pári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. július 7. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  6. ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  7. ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  8. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  9. ↑ Pári Helységnévtár
  10. ↑ Pári Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez a Tolna vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!