Pásztori | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Roncs Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 9311 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 390 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 22″, k. h. 17° 16′ 14″47.556139°N 17.270581°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 22″, k. h. 17° 16′ 14″47.556139°N 17.270581°E | |||
Pásztori weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztori témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pásztori község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Csornától 7 km-re délre, Szilsárkánytól 2 kilométerre keletre található. Területe teljesen sík, tengerszint feletti magassága 119 méter.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, ami a határszélétől nem messze nyugatra halad el. A főútról Szilsárkány központjában letérve, a 8423-as úton érhető el a település; ugyanez az út köti össze kelet felől Rábapordány és Bágyogszovát községekkel is.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Rábapordány megállóhelye, vagy a Győr–Sopron-vasútvonal, a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a pápai vonal közös szakaszának Csorna vasútállomása.
Első írásos említése "Paztur" alakban 1338-ból való.
A 15. században a település kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.)
A 18. században Felsőpásztoriban már iskolamester és iskola is van.
A 19. század végén a két rész ismét egyesül, s elkezdődik a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. Egy 1895-ös összeírás szerint például Pethő Pál gazdaságában ekkor már vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona és henger is volt.
1959-ben a pásztori és szilsárkányi gazdák közös termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma is működik, de ma már a magángazdaságok is jelentős szerepet játszanak mindkét községben.
A falunak önálló önkormányzata van. Iskolába a szomszédos Szilsárkányba járnak a gyerekek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 375 | 376 | 378 | 386 | 385 | 396 | 390 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,4% (22,6% nem nyilatkozott).[11]
A 18. század második felében, barokk stílusban kezdték építeni, de azóta többször átépítették. Legutóbb 2006-ban újították fel. Eredeti részei az 1780 körüli oltárkép és szószék.