Pátyod | |||
Szent István király templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Csengeri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4766 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 584 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 71,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′, k. h. 22° 37′47.866667°N 22.616667°EKoordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 22° 37′47.866667°N 22.616667°E | |||
Pátyod weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátyod témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
A vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található, Mátészalkától és Fehérgyarmattól egyaránt 20-20, Csengersimától 10 kilométer távolságra.
A legközelebbi települések: Porcsalma 2,5 kilométerre északnyugati, Csenger pedig 6 kilométerre délkeleti irányban.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút, mely áthalad a központján; a szomszédos Szamosangyalossal a 41 142-es számú mellékút köti össze. Határszélét keleten érinti még a 4924-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti; a vasútnak régebben Pátyod nevét viselő megállóhelye is volt, bár nem a község közigazgatási területén helyezkedett el, hanem attól délebbre, Tyukod és Csenger határán; a megálló közúti elérését a 49-es főútból a központtől keletre kiágazó, 49 338-as számú mellékút biztosította.
Nevét 1325-ben Pathwid alakban irták, ekkor a Pátyody család birtoka volt. 1498-ban Rohody Péter kapta meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka volt, 1549-ben Báthori András kapott benne részt.
Pátyod a 16. században elpusztult, a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként említették. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánné szinérváraljai jobbágyaival. 1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római és görögkatolikus tótokkal telepítette be. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Bagossy, az Eötvös, a Domahidy, a Geötz, a Majos, a Kovács, a Galgóczy és a Simonyi családok voltak a birtokosai. A 20. század elején nagyobb birtokosa volt még Madarassy Dezső is.
A település határában volt található Puszta Jánosi, a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 675 | 668 | 663 | 644 | 587 | 575 | 584 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 3,9% románnak, 0,2% ruszinnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,1%, református 29,1%, görögkatolikus 28,1%, felekezeten kívüli 2,1% (15,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% románnak, 2,2% cigánynak, 1,7% németnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,6% volt római katolikus, 37,8% református, 21,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 2,7% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).[13]
Pátyod futballcsapata, a Pátyodi SE a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályban szerepel.[14]