Pórszombat | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tánczos László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8986 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 240 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 16° 34′ 60″46.733333°N 16.583333°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 16° 34′ 60″46.733333°N 16.583333°E | |||
Pórszombat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pórszombat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pórszombat község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
A Göcsej nyugati oldalán, Zalaegerszegtől 30 kilométerre, Csesztregtől keletre fekvő település. Főutcája a Zalaegerszeget Lenti térségével összekapcsoló 7405-ös út; utóbbiból itt ágazik ki észak felé a 74 152-es út, ami Pusztaapáti községbe vezet és ott ér véget, bő 4,5 kilométer után.
A Medes-patak dombokkal körülvett völgyében, erdőkkel körülvett területen fekszik, a településen átfolyik a Morgos patak, mely a falu végén a Medes-patakba ömlik. A falu és környéke természeti értékekben gazdag, főként a patak völgye és az erdők környéke.
A település nevének előtagja Pór nevű birtokosára, más vélemények szerint lakói foglalkozására, társadalmi helyzetére utal, míg utótagja a szombatonként itt tartott vásárokra utal.
Pórszombat nevét először 1425-ben, Zsigmond király korában említette először egy határjárási leírás Porzombathya néven.
A település 1461-ben Szent György várához tartozott, majd a 17. század végén a területet Esterházy Pál szerezte meg, ez időtől az Esterházy hercegi birtokokhoz tartozott.
1875-ben állami iskola épült, a környéken az elsők között itt Pórszombaton, valamint Zalabaksán.
A falu lakosai kisbirtokosok voltak, kereseti lehetőségük a faluban élő Máyer Lipótnál, valamint Mohaupt Oswald uraságnál volt, utóbbi itt 1876-ban téglagyárat, 1898-ban deszkagyárat alapított. A téglagyár az 1990-es évekig működött.
Az első világháború véget vetett a falu gazdasági fejlődésének. Később az 1924. évi földreform több családot földhöz, házhelyhez juttatott, ekkor épült be a mai Petőfi utca is.
2002. évben a Szentegyházi tetőn - a török időkben elpusztult Medes falu templomának helyén - 20 méteres tölgyfából faragott kereszt került felállításra az elpusztult Medes és templomának, valamint annak a 66 településnek az emlékére, melyeket az 1600-as években Kanizsa eleste után rombolt le a török.
Pórszombat község a rendszerváltás óta Kálócfa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pusztaapáti, Szilvágy, Zalabaksa községekkel alkot körjegyzőséget, Zalabaksa székhellyel.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 290 | 289 | 287 | 247 | 251 | 252 | 240 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,6%, német 1%. A lakosok 85,5%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 1,64% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 0,8% református, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 2% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[12]