Pölöske | |
Teleki-kastély[1] | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Tóth Tivadar György (független)[2] |
Irányítószám | 8929 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 747 fő (2024. jan. 1.)[3] |
Népsűrűség | 17,69 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 45,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 16° 55′ 26″46.750801°N 16.923950°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 16° 55′ 26″46.750801°N 16.923950°E | |
Pölöske weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pölöske község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. 4523 hektáros kiterjedésével a vármegye legnagyobb közigazgatási területű községe, a megyében található három nagyközség közül is csak az egyik (Zalakomár) kiterjedése nagyobb nála.[4]
Zala vármegye nyugati részén, a megyeszékhelytől délre fekszik, a 75-ös főút mentén; utóbbiból itt ágazik ki északi irányba, Búcsúszentlászlón át Alsónemesapátira a 7363-as út. Nyugati határszélét egy rövid szakaszon érinti a Becsehely-Bak közti 7536-os út is.
Zalaegerszegtől 19 kilométerre helyezkedik el; a környező települések közül Zalaszentmihály 5,5, Nemesszentandrás 6, Bak 6,5, Sárhida 9, Pacsa 9, Zalaigrice pedig 12 kilométer távolságra található.
A mellette folyó Pölöske (ma Szévíz) patak nevéből lett a helységnév, ami 1141-ben, Plisca alakban fordult elő elsőként. Szláv eredetű; egyaránt használják a papi tonzúrára és a síkságból kiemelkedő dombra.
Pölöske (Peleske, Piliske) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1234-ben említették először Pyliske néven. Egy 1318-as oklevél Szent-Endre, Bebes és Szent-Mihály szomszédságában említette. 1318-ban Pyliskezeg, 1323-ban Pyleske, 1335-ben Peleske, Peliske, Pyliske neveken írták. 1513-ban Ferencrendi kolostor is állt itt, egy oklevél azzal, valamint Bornakkal együtt említi a települést. Peleskén és Bornakon ekkor négy Ördög nevű család élt, kiknek 18 jobbágyportáját számolták össze az 1513-as összeíráskor. A település vámhely volt, és mezőváros, vámszedési joggal, és Peleske várához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 842 | 831 | 831 | 741 | 751 | 750 | 747 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, cigány 5,56%, német 1,18%. A lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 0,85% reformátusnak, 1,35% evangélikusnak, 0,45% görögkatolikusnak, 4,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,1% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,6% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 3,2% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[14]
Pölöske vára a mai Szévíz zsombékos, mocsaras völgyében épült a tatárjárás után. Előbb a Hahót nemzetség, majd a Peleskei Ördög család birtokolta. A 14. században már jelentős vár volt. Gyakoriak voltak viszont az Ördög családdal kapcsolatos botrányok. Többek között pénzhamisítás, nők elhurcolása szerepelt a bűnlajstromon. De még a 16. században is elszomorító közerkölcsökről tudósítottak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek.
A várat 1664-ben a török elfoglalta. A felszabadító háborúk után 1702-ben a pölöskei is a többi vár sorsára jutott: elpusztították, anyagát építkezésekhez használták fel. Ma már csak árkai, felszíni nyomai találhatók meg. (forras: www.vendegvaro.hu/5-2193 2007. április 3.)