Rivanj (sziget)
| Rivanj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 4,4 km² |
| Legmagasabb pont | Lukočina (112 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Rivanj
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 09′ 10″, k. h. 15° 02′ 16″44.152778°N 15.037778°EKoordináták: é. sz. 44° 09′ 10″, k. h. 15° 02′ 16″44.152778°N 15.037778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rivanj témájú médiaállományokat. | |
Rivanj egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban, a Zárai szigetvilágban.
Leírása
[szerkesztés]Rivanj szigete a nyugatra fekvő a Sestrunj és a délkeleti Ugljan (0,4 km) között fekszik. Északnyugaton fekszik Tri sestrice szigete. A sziget dinári irányú, északnyugat-délkeleti kiterjedésű, hosszúsága 3,4 km, legnagyobb szélessége 1,4 km, területe 4,14 km². A legmagasabb pontja a Lukočina (112 m). Krétakori mészkőből épül fel. A partvonal hossza 10,3 km. Macchia és cserjék borítják. Az egyetlen település Rivanj a nyugati parton fekszik. A gazdaság fő bevételi forrása a mezőgazdaság, a halászat és az idegenforgalom. Zárával és a szomszédos szigetekkel (Ist, Molat, Zverinac, Sestrunj) kompjáratok kötik össze.
Története
[szerkesztés]Rivanj szigete már az ókorban is lakott volt, első ismert lakói az illírek voltak. A települést először a 14. század közepén jegyezték fel írásos forrásokban, majd ismét a 15. században, amikor a zárai kataszterben Rivan, más forrásokban Ripanium néven vették nyilvántartásba. A középkorban a sziget a Zára városának szerves része volt. 1640-ben a zárai Lantana család szerezte meg. A 19. század elején pedig a lakosság nagy része kivándorolt az USA-ba, majd a második világháború alatt a lakosok többsége Zárában telepedett le. A szigeten találhatók a középkori Szent Borbála templom maradványai.
Források
[szerkesztés]- Hrvatska enciklopedija – Rivanj (horvátul)
