Robert Franklyn Overmyer | |
Született | 1936. július 14.[1] Lorain |
Elhunyt | 1996. március 22. (59 évesen)[1] Duluth |
Sírhely | Arlingtoni Nemzeti Temető |
Iskolái |
|
Rendfokozat | ezredes |
Űrben töltött idő | 17 422 perc |
Repülések | |
Kitüntetései | Distinguished Flying Cross |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Franklyn Overmyer témájú médiaállományokat. |
Robert Franklyn Overmyer (Lorain, Ohio, 1936. július 14.–Duluth, Minnesota, 1996. március 22.) amerikai tesztpilóta, űrhajós, a haditengerészet ezredese.
1958-ban a Bachelor of Science keretében fizikából szerzett diplomát. A légierő kiképző bázisán 1959-ben szerzett pilótaigazolványt. 1964-ben a Haditengerészeti Légiforgalmi Egyetemén szerzett repülőmérnöki oklevelet. Egy évet Japánban szolgált. Kaliforniában tesztpilóta kiképzésben részesült, elsajátította a légi balesetek kivizsgálásának módszerét. Több mint 7500 órát (repülő, űrrepülő) töltött a levegőben.
1966-ban az amerikai légierő (USAF) második Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrállomás-programjának résztvevője. 1969-ben a program megszüntetésekor a NASA állományába vette.
1966. június 30-tól részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban. Támogató (problémamegoldó, tanácsadó) csoport tagjaként részt vett az Apollo–17, a Szojuz–Apollo-programban. A Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban részesült kiképzésben. 1976-ban Space Shuttle megközelítési és leszállási tesztjeit értékelte.
Két űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 2 órát és 22 percet (12,10 nap) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1986 júniusában fejezte be.
Egy Cirrus VK-30 prototípus repülőgép tesztelése alkalmával légi-balesetet szenvedett.