Sárpilis | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Szekszárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Figler János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Kohány András | ||
Irányítószám | 7145 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 564 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 91 m | ||
Terület | 21,7 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Duna menti síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Sárköz[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 57″, k. h. 18° 44′ 30″46.249167°N 18.741667°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 57″, k. h. 18° 44′ 30″46.249167°N 18.741667°E | |||
Sárpilis weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárpilis témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárpilis község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Sárpilis Tolna vármegye délkeleti felén, a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz szívében.Szekszárd (14 km) és Bátaszék (10 km) között fekszik.
Közúton, az ország távolabbi részei felől az M6-os autópályán érhető el a legkönnyebben a település, a sztrádáról a bátaszéki csomópontnál, vagy az Őcsény–Decs–Szekszárd dél-leágazásnál lehajtva. A központján azonban csak az 5113-as út halad keresztül, azon érhető el északi szomszédja, Decs felől éppúgy, mint a térséget átszelő 56-os főútról, Várdombnál keletnek fordulva.
Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Sárpilis-Várdomb megállóhely a központtól bő 1,5 kilométerre nyugatra helyezkedik el, az 5113-as út vasúti felüljárójának déli oldalán, a vonal állomásainak viszonylatában Decs vasútállomás és Bátaszék vasútállomás között. A 2009 decemberi menetrendváltás óta a vonatok már nem állnak meg a megállóhelyen.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 670 | 690 | 677 | 606 | 561 | 569 | 564 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 14,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 30,9% (35,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2-0,2% ruszinnak, szlovénnek, lengyelnek és örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 17,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 37,4% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[13]