Sentimientos de la Nación | |
A dokumentum 3. oldala Morelos aláírásával | |
Szerző | José María Morelos |
Nyelv | spanyol |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1813. szeptember 14. |
Oldalak száma | 4 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1813. szeptember 14-én Chilpancingo városában közzétett Sentimientos de la Nación (címének jelentése: A Nemzet Érzései) a mexikói függetlenségi háború egyik legfontosabb dokumentuma, melyben szerzője, José María Morelos 23 pontban foglalta össze a chilpancingói kongresszus résztvevőinek alapvető céljait. Ezen az íráson alapult az 1814-ben elfogadott apatzingáni alkotmány is.[1]
A Sentimientos de la Nación előtt már két hasonló dokumentumot is készítettek a függetlenség pártolói. Elsőként Ignacio López Rayón írt meg egy 38 pontos alkotmánytervezetet Elementos constitucionales que han de fijar nuestra felicidad („Alkotmányos elemek, melyeknek biztosítaniuk kell a boldogságunkat”) címmel. Ebben rögzítette, hogy „Amerika” szabad és független, az egyetlen vallás a római katolikus, a hatalom a népből ered, a rabszolgaság megszűnik, a kereskedelem és a sajtó szabad, az államforma pedig egyfajta demokratikus monarchia. Ezt a tervezetet azonban soha nem nyomtatták ki és nem terjesztették.
Hasonló tervet készített José María Cos is Planes de Guerra y Paz („Háború és Béke Tervei”) címmel. A két dokumentumban közös volt az is, hogy elismerték volna VII. Ferdinánd spanyol királyt uralkodóul.[2]
A függetlenségi felkelés kirobbantója, Miguel Hidalgo már 1810. november 15-i kiáltványában[3] sürgette egy olyan kongresszus összehívását, ahol a különböző területek képviselői intézményesíthetik a mozgalmat, kormányzatot hozhatnak létre és törvényeket alkothatnak. Hidalgo halála után mintegy két évnek kellett eltelnie, amíg Morelos csapatai már elég nagy területet foglaltak el délen ahhoz, hogy sor kerülhessen az első ilyen kongresszusra. Morelos 1813. nyarán hirdette ki, hogy Chilpancingo városában ősszel gyűlést tartanak.
Szeptember 13-án, a kongresszus megnyitása előtt diktálta le Andrés Quintana Roónak a szöveget, majd másnap Juan Nepomuceno Rosains olvasta azt fel az egybegyűltek előtt a város templomában (a mai Nagyboldogasszony-székesegyházban[4]). Ez a tervezet, eltérően a korábbi hasonlóaktól, már nem ismerte volna el VII. Ferdinándot.[1]
A Sentimientos de la Nación 23 pontból állt, melyek lényege a következő:[5]