| Sherry B. Ortner | |
| Született | 1941. szeptember 19. (83 éves) Newark[1] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | antropológus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
Sherry Beth Ortner (Newark, New Jersey, 1941. szeptember 19. –) amerikai kulturális antropológus, 2004 óta az UCLA antropológiai professzora.
Sherry Beth Ortner 1941 szeptember 19-én született, New Jersey-ben. Egy New Jersey-i zsidó családban nőtt fel, és a Weequahic High School gimnáziumba járt, mint Philip Rothés és Richie Roberts. 1962-ben leérettségizett a Bryn Mawr College-ban. Ezután a Chicago University-ben antropológiát tanult Clifford Geertz-szel, és 1970-ben meg kapta a Ph.D. az antropológia területén, a terepmunkaért a nepáli serpákról. Tanított a Sarah Lawrence College-ban , a University of Michigan-ban, a University of California-ban, Berkeley-ben , Columbia University-ben, és a University of California,Los Angeles-ben. Mélyebben folytatott a terepmunkát a nepáli serpákról, oda figyelt a vallásra, a politikára és a serpák szerepére a himalájai hegymászáson.Az utolsó könyve a serpákról, "Life and Death on Mt. Everest" (Élet és halál a Mt. Everest-en), elnyerte a JI Staley díjat, 2004 legjobb antropológiai könyve lett ezzel.
Sherry Ortner 1990-ben MacArthur Fellows Program támogatásában részesült, és ugyanabban az évben megváltoztatta a kutatásai témáját, az Egyesült Államokra. Első projektje az Egyesült Államok "osztályának" jelentése és működése volt, saját középiskolai osztályát vette kutatása etnikai tárgyának. Legutóbbi könyve a hollywoodi filmek és az amerikai kultúra kapcsolatáról szól. Rendszeresen publikál a kulturális elmélet és a feminista elmélet területén is.
1992-ben az American Academy of Arts and Sciences tagja lett. Elnyerte a Svéd Antropológiai és Földrajzi Társaság Retzius-érmét. Ortner háromszor ment férjhez, az első férje Robert Paul volt, kulturális antropológus, jelenleg az Emory University dolgozik és Raymond C. Kellynek, a University of Michigan, antropológiai professzora. Jelenlegi házastársa Timothy D. Taylor, az UCLA Etnomuzikológiai és Zenetudományi Tanszékének professzora.
Ortner a gyakorlati elmélet jól ismert előadója. Nem a társadalmi reprodukcióra összpontosít, hanem a "komoly játékokra", a társadalom belüli ellenálláson és átalakításon alapul, ahogyan a "Is female to male as nature is to culture?"[5] szövegben is magyarázza, a változáshoz szükséges, hogy más fajta kulturális koncepciót létezzen ahhoz, hogy egy másfajta kulturális koncepció létrejöjjön egy másfajta valóságban kell élnünk, és ahhoz hogy egy másfajta valóságban éljük, egy más élet percepció kellene, hogy legyen az emberekben.
Amikor sherpákkal dolgozott kialakult egy gondolkodási formája . Érinti a kultúrák közötti kulturális megértés uralkodó korlátait, amely felborítja a kultúra eszméjét, hogy egyszerűen reprodukálható legyen. A társadalmi struktúrát egyfajta sporteseményként jellemzi, ahol az élet olyan mint egy játék a terepen és a szabályokat a társadalom határozza meg. De az egyén még is szabadon dönthet, nem kell követnie a szabályokat. Meg lehet szüntetni az élet szabályait. Ez azt eredményezi, hogy a szabályokat és határokat megváltoztathatóak. Ortner az ellenállás és az átalakulás kérdéseire koncentrál.
Ortner egyik legnépszerűbb munkája, ahol megpróbálja magyarázni a nők másodlagos státuszát a kultúrában illetve társadalomban, megvizsgálja a nők és a férfiak jellemzőit és ezeket össze próbálja hasonlítani vagy kötni a természet és kultúra összefüggésében. Úgy értelmezni, hogy a nők egyenlőek a természettel a jellemzőik miatt, és a férfiak a kultúrával egyenlőek. A nő másodlagos státusza, illetve alárendeltségé a kultúra kezdetétől alapozódik, hiszen amióta létezik a kultúra, a nők a természetes adottságaik miatt egy másodlagos státuszt kaptak, hiszen így alakult a kultúra univerzáléja, de ez nem feltétlenül rossz dolog mert az egyik a másiktól függ, attól, hogy a nő egy ilyen semmiség státuszt kapott, ugyanolyan fontos hiszen a gyermek nevelésben játszik nagyon fontos szerepet, mert ő lesz az első kulturális kontaktus a gyereknek, emiatt a fontos a szerepe a kultúra kialakulásában. Ortner szerint ahhoz, hogy ezt megváltoztassuk az egész rendszer kéne az elejétől megváltoztatni, hogy így egy másfajta kulturális koncepcióban éljük.