Siklósbodony

Siklósbodony
Siklósbodony címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Barta Róbert László (független)[1]
Irányítószám	7814
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	147 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″45.91111111, 18.1219444445.911111°N 18.121944°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″45.91111111, 18.1219444445.911111°N 18.121944°E
Siklósbodony Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósbodony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Siklósbodony község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

Siklós vonzáskörzetének nyugati részén helyezkedik el, a várostól légvonalban 15, közúton mintegy 18 kilométerre nyugat-északnyugati irányban.

A szomszédos települések: észak felől Kisdér, északkelet felől Ócsárd, délkelet felől Babarcszőlős, nyugat felől pedig Hegyszentmárton.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, a Túrony-Bogádmindszent közti 5815-ös úton.

Története

Siklósbodony és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Erre utal a falu területén fekvő régi földvár is. Nevét az oklevelek 1295-ben már említették Bodun alakban írva. 1290-1300 között Budun, 1332-1335 között Sudun, Bundunh(er), Budun és Budu alakban írták.

Siklósbodonyt (Bodony) a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád jobbágyai és rokonsága lakták, akiknek 1295-ben Nadicán volt szőlőbirtokuk. 1300 körül Jakab istván faluja, akkori falunagya szintén Jakab nevű volt. Egy 1304-ből fennmaradt oklevél szerint a Szőllősi nemesek megengedték Ambrus fia Jakab ispánnak, hogy velük szomszédos bodonyi földrészt megvásároljon, azzal a kikötéssel, hogy az ő földjükből nem vásárolhat és nem foglalhat el. Az 1332-es összeírás szerint papja 30 bani, 1334-ben pedig 19 báni pápai tizedet fizetett. A falu a 15. században a Siklósi vár tartozéka volt. A török időkben elnéptelenedett falu lakói Babarcszőlősre költöztek át. A település csak a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra. Az újranépesült falu főleg az egykori földvár és az 1754-ben épült templom köré telepedett le. Az 1770-es években a Batthyány család birtoka lett.

Siklósbodony a 20. század elején Baranya vármegye Szentlőrinczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 272 lakosa volt, ebből 268 magyar, melyből 269 római katolikus volt.

A 2001-es népszámláláskor 148 lakosa volt, a 2008 január 1-jei adatok szerint pedig 136 lakos élt a településen.

2018-ban az egyik legszegényebb település volt, ahol se bolt, se iskola, se óvoda, sem kocsma nem volt ekkor.^[3]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Roll Miklós (független)^[4]
• 1994–1998: Roll Miklós (független)^[5]
• 1998–2002: Roll Miklós (független)^[6]
• 2002–2006: Roll Miklós (független)^[7]
• 2006–2010: Roll Miklós (független)^[8]
• 2010–2014: Roll Miklós (Fidesz)^[9]
• 2014–2019: Barta Róbert László (független)^[10]
• 2019–2024: Barta Róbert László (független)^[11]
• 2024– : Barta Róbert László (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	145	142	140	140	150	156	138	137	147
	2013	2014	2015	2018	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,5%, református 2,9%, felekezeten kívüli 2,2% (8,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 39,1% cigánynak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,9% volt római katolikus, 2,9% református, 1,4% görög katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1754-ben épült. Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Főoltára klasszicizáló, főhajója és szószéke barokk stílusú. Freskóit a 20. század elején készítette Gebauer Ernő pécsi festőművész.

Források

• Györffy György: Baranya vármegye
• Dunántúli Napló
• A Magyar Köztársaság Helységnévtára (2008).

Jegyzetek

1. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Magyarország legszegényebb faluja
4. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
6. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
7. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
8. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
9. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
10. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
11. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
12. Siklósbodony Helységnévtár
13. Siklósbodony Helységnévtár

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek