Siklósnagyfalu | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Petrovics Tibor (független)[1] |
Irányítószám | 7823 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 382 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 47,74 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 18° 21′ 58″45.822778°N 18.366111°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 18° 21′ 58″45.822778°N 18.366111°E | |
Siklósnagyfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósnagyfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Siklósnagyfalu község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Siklóstól délkeletre helyezkedik el, nem messze a déli (horvát) országhatártól.
A szomszédos települések: észak felől Nagyharsány, kelet felől Kistapolca, délkelet felől Beremend és Kásád, dél felől Old, délnyugat felől Egyházasharaszti, északnyugat felől pedig Kisharsány.
Csak közúton érhető el, a Kistapolca–Matty között húzódó 5709-es úton. Határszélét délkeleten egy aránylag hosszabb szakaszon érinti még az 5708-as út is.
A település és környéke mára bronzkorban lakott hely volt, az itt talált leletek tanúsága szerint. Siklósnagyfalu (Nagyfalu) nevét az oklevelek 1294-ben említették először, Nogfoluként, 1313-ban Nogfalwnak, 1332-ben Nogfolunak írták.
1294-ben a Kökényesi-Rénold nemzetséghez tartozó Mykud bán Nagyfalu nyugati határára eső földjét 50 M-ért zálogba adta Kán nemzetségbeli Siklósi Miklós fia Julának és Péternek, és határait leiratta. E föld mellett volt birtokos a Tétény nemzetséghez tartozó Péter bán fiai is. 1313-ban Csipőtelke és Újlak határosa volt. 1333-ban papja 15 báni pápai tizedet fizetett.
A mezővárosi rangot viselő Nagyfalu 1329-től a megyegyűlések helyszine is volt, és 1329-től a nádor is itt tartott gyűlést.
A településen 2007. február 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester elvesztette a választójogát.[13] Sajtóhírek szerint Kosztics Józsefnek azért kellett átadnia posztját, mert 14 hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélték, lopás és okirat-hamisítás vádjával, ráadásul megszökött a börtön elől.[14] Az időközi választás aránylag nagy számú (7) jelöltje között ennek ellenére Kosztics is elindult, de csak egyetlen szavazatot szerzett.[8]
2022. június 26-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal azért, mert a korábbi polgármester 2021. május 5-én lemondott posztjáról.[15] Lemondása bizonyára összefügg azzal, hogy 2021 márciusában egy újabb büntetőügyben mondták ki bűnösnek, és szabtak ki rá szabadságvesztés büntetést.[16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 440 | 414 | 442 | 417 | 404 | 379 | 401 | 382 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 75,4% cigánynak, 0,2% görögnek, 1% horvátnak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,9%, református 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 1,4% (7,7% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 74,7% volt római katolikus, 2,9% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (14,5% nem válaszolt).[18]