Sitke | |||
A kálváriakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Morgós István (független)[1] | ||
Irányítószám | 9671 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 690 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″47.242711°N 17.024700°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″47.242711°N 17.024700°E | |||
Sitke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sitke község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Sárvár keleti szomszédságában fekszik, a város központjától mintegy 8 kilométerre.
A településen végighúzódik, annak főutcájaként, kelet-nyugat irányban a Pápától Celldömölkön át Sárvárig vezető 834-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási határszéleit emellett érinti még a 84-es főút és a 8451-es út is, de lakott részeit ezek elkerülik.
Lakott területeit vasútvonal sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Nagysimonyi megállóhelye kínálja, Sitke központjától mintegy 4 kilométerre keletre.
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.
Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagysitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköltözött, 1718 után.
Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot, az 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 673 | 674 | 675 | 716 | 703 | 711 | 690 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).[11]