Somlóvecse | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Devecseri |
Jogállás | község |
Polgármester | Bóna Sándor Árpádné (független)[1] |
Irányítószám | 8484 |
Körzethívószám | 88 |
Népesség | |
Teljes népesség | 74 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 11,97 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,93 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 41″, k. h. 17° 21′ 07″47.194700°N 17.351981°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 41″, k. h. 17° 21′ 07″47.194700°N 17.351981°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlóvecse témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somlóvecse község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Devecsertől északnyugatra fekszik, légvonalban 12, közúton körülbelül 16 kilométerre; a Somló hegyétől északra, nagyjából 6 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Nagyalásony, dél felől Somlószőlős, nyugat felől Kisszőlős, északnyugat felől pedig Vid.
Közúton Somlószőlős felől érhető el, a 8411-es útból kiágazó 84 107-es számú mellékúton. Viddel egy alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Vasútvonal nem érinti.
Somlóvecse nevét 1488-ban említette először oklevél Wechee néven, mint a győri püspök birtokát.
A falut egyházi, más néven praedialis nemesek lakták. (A régi magyar közjogban azokat nevezték praedialistáknak, akik katonai szolgálataik fejében valamelyik főpaptól egyházi nemességet kaptak.)
A győri püspök a vecsei, a kisjenői, tapolcafői és a döri jobbágyokat szabadította fel, akik a püspöktől egyházi nemességet kaptak, azért, hogy ennek fejében bandériumában a török elleni katonai szolgálatot teljesítsenek. A fentebb felsorolt községek, köztük Vecse is az úgynevezett Szék-ben egyesültek, vagyis Vecse-szék név alatt külön kis vármegyét alkottak. Vecse vármegyében tisztújító gyűléseket is tartottak, főispánjuk a győri püspök volt, de részt vettek Veszprém, illetve Somogy vármegye közgyűlésein is. Az ősrégi református nemesi vecsei és somló-aljai Vecsey család a településről származik.
A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi településvezető nem indult el.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 75 | 69 | 66 | 57 | 78 | 76 | 74 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 6% németnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 20,2%, evangélikus 17,9%, felekezeten kívüli 2,4% (9,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 12,8% evangélikus, 9% református, 2,6% görög katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[14]