Somogyapáti | |||
![]() | |||
A falu római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kis Péter Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 7922 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 478 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Somogyapáti weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyapáti témájú médiaállományokat. | |||
Somogyapáti (horvátul: Opat[3]) egy Baranya vármegyei község a Szigetvári járásban. Körjegyzőségi, szűkebb környezetében szolgáltatási központ.
Baranya nyugati-északnyugati részében helyezkedik el, közel a baranyai-somogyi megyehatárhoz. Központján áthalad a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út, amelyből itt ágazik ki Somogyhárságy-Vásárosbéc felé a 66 125-ös út. Szomszédai északon Somogyviszló és Vásárosbéc, keleten Csertő, délkeleten Basal, délen Patapoklosi, délnyugaton Merenye, északnyugaton pedig Somogyhatvan.
Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta.[4] A település része még az ezektől északra fekvő Dióspuszta nevű szórvány;[5] ennek még ma is lakott részei maga Dióspuszta, illetve Hitmes(puszta)[4] és Zimány.[6] Szőlőhegye Készenvár.[4]
Közúti távolsága Szigetvártól északnyugatra[4] 7,[7] Pécstől nyugatra[4] 42 km;[8] Kaposvártól délre[4] 46 km.[9] Területén számozott főút nem vezet keresztül, Budapest és Pécs felől a 6-os, Kaposvárról pedig a 67-es főúton közelíthető meg. A település átmenő forgalma jelentős, mivel a rajta átvezetett út – Barcs és Kaposvár kikerülésével, rövidebb nyomvonalon – elvezeti a Pécs, illetve Keszthely és Nagykanizsa között közlekedőket.[5][10] Kisebb forgalmat generál, de említésre méltó, hogy Vásárosbéc, Magyarlukafa, Somogyhárságy és Somogyviszló egy körútra vannak felfűzve, s ezen műút három bekötőpontjából kettő a falu területére esik, elvezetve ezen települések Szigetvár és a Kadarkút felől érkező forgalmát.[4]
A viszonylag nagy átmenő forgalom miatt Somogyapáti tömegközlekedési helyzete a környékbeli falvakéhoz képest kedvezőbb, hiszen a Szigetvár és Kadarkút vagy Somogyviszló között közlekedő buszjáratok is érintik. Ugyanakkor Adorján helyzete kedvezőtlenebb, mivel a viszlai járatok nem érintik, a távolságiaknak (Pécs-Nagykanizsa) pedig nem megállóhelye. Dióspuszta településrészt elszigetelt fekvése miatt menetrendszerű buszjáratok alig érintik. A helyközi közlekedést a Volánbusz bonyolítja le. A közlekedési helyzetet javítják a település, illetve a helyi iskola saját tulajdonú autóbuszai, összesen három darab.[11][12]
Vasútvonal nem érinti.
A település szűkebb környezetében szolgáltatási központ,[21][22] területén körjegyzőség,[23] teleház,[23] művelődési ház,[22][23] fiókgyógyszertár,[21][23][24] orvosi rendelő,[21][22][23] védőnői körzeti központ,[21][22][23] rendőrségi körzeti megbízotti iroda,[23] takarékszövetkezeti iroda,[23][25] falugondnoki szolgálat,[23] vegyesbolt, italbolt, sportpálya,[26] lőtér, játszótér,[27] óvoda,[21][23] illetve alsó és felső tagozatos általános iskola[21][23] működik. Ez utóbbi épületeiben[28] foglal helyet a 10 000 kötetes könyvtár[23] és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat mikrotérségi központja.[23] Az iskola fő vonzásterülete[29] Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan, Somogyviszló és Vásárosbéc, művészeti oktatást, napközi és tanulószobai ellátást biztosít, illetve minden évfolyamon cigány kisebbségi oktatást is folytat.[30] 2007-ben 185 diákja volt.[21] Az óvoda, az iskola, a könyvtár és a gyermekjóléti szolgálat az Általános Művelődési Központ neve alatt egyesül, fenntartója 2007. július 1-je óta a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Társulás.[23]
A teleház délelőttönként postai felvevőhelyként is szolgál, amióta a kistelepülési postahivatalokat országosan bezárták.[21][31]
A település körjegyzősége alá tartoznak Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan és Somogyviszló települések, míg háziorvosi körzetét Basal, Patapoklosi és Somogyhatvan alkotja.[32] A körzeti orvosi rendelőn kívül egy magánrendelő is működik a faluban.[33] A fiókgyógyszertár a művelődési házban kapott helyet.
A somogyapáti székhelyű Szent László Plébánia a Barcsi Esperesi Kerülethez tartozik és további 8 település (10 filia) hitéletével foglalkozik.[34]
A helyi Tógazda Vadásztársaság vadászházat tart fenn a halastó szomszédságában.[35] Dióspusztán 6 személy fogadására alkalmas kulcsosház áll.[22]
A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie. 4000-2800 között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből.
Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven.
A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a somogyi vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A falu 1999-ben testvértelepülési szerződést kötött Körtvélyfájával.[36] A települések kölcsönösen kopjafákat emeltek egymás tiszteletére.[22][37]
Az eredetileg Apáthi[38] nevű falut később illették Almásapáti, illetve Szigetapáti nevek alatt is az Almás-patakhoz, illetve Szigetvárhoz való közelsége miatt.[39] 1908-ban hivatalosan is megkapta a postai kézbesítés során – Somogy-Apáti írásmódban – már korábban is használt jelenlegi nevét.[39] A jelenlegi településnév előtagja a település egykori megyei hovatartozására (Somogy), utótagja pedig arra utal, hogy egykor – feltehetőleg a 14. századtól kezdve – apátsági birtok volt.[10] (Az apátság maga valószínűleg Adorjánpuszta helyén állhatott.)[40]
A címerpajzs álló, homorú tetejű, balharánt felezett mezejű, felső oldalának alapszíne bordó, az alsóé kék. A mezőben egy aranyszínű, jobbra forduló oroszlán három darab, hosszú szárú, arany búzakalászt tart bal mancsával. A sisakdísz helyén nagykapitális „Somogyapáti” felirat található, a pajzs többi oldalát aranyszínű, indás-barokkos díszítés kíséri.
A község 1850-ben református többségű, katolikus kisebbséggel,[38] mára ez a visszájára fordult.[10] Adorjánban 34 fő,[40] Dióspusztán 10 fő[41] fizet évenkénti egyházi hozzájárulást a katolikusoknak.
Lakosainak száma a 2008-as adatok szerint 562 fő.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 486 | 480 | 483 | 469 | 462 | 470 | 475 | 478 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 15,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,3% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 4,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,7% (29,9% nem nyilatkozott).[42]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% horvátnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt római katolikus, 5,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (49,4% nem válaszolt).[43]
A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették.[23] Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak.[23] Búcsúját június 27-én tartják.[44]
A családi házból átalakított, 1953-ra[41] elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították.[45] Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja.[46] A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett.[47] A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette.[47]
Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban.
A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy – építésekor a Dél-Dunántúl második legnagyobb,[48] Somogyviszló területére is átnyúló – 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Eredeti térfogata 2 300 000 köbméter, átlagos mélysége 2,2 méter.[49] Jelenleg csak halastóként használatos. A helyi vadásztársaság vadászházat építtetett mellette; ennek udvarán került felállításra a Szigonyos nevű, egy 18. századi pákászt ábrázoló faszobor, Horváth-Béres János alkotása.[50]
A művelődési ház udvarán egy székelykaput és 3, a testvértelepüléseket jelképező kopjafát állítottak fel 2000-ben.[22]