Somogyhatvan | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Nagy Gabriella Ildikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 7921 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 315 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 43″, k. h. 17° 42′ 51″46.111950°N 17.714131°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 43″, k. h. 17° 42′ 51″46.111950°N 17.714131°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyhatvan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogyhatvan község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvártól északnyugatra, Patosfa és Somogyapáti közt fekszik, a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út mentén.
Somogyhatvan nevét 1421-ben említették először az oklevelek Hatwan írásmóddal. A falu a középkorban valószínűleg a település déli határán húzódó egykori Szentmiklósi kolostor birtokaihoz tartozott. A török idők alatt is kisnemesek által lakott falu a Hódoltság végének felszabadító harcaiban leégett, s lakói délebbre, a falu mai helyére húzódtak. A település birtokosai voltak a Traun, a Draskovich és az Esterházy család is.
A településhez tartozott még Vandapuszta is, mely uradalmi birtokközpont volt, valamint Ágipuszta, amely a 17. században már jelentős település volt, a török alóli felszabadító harcok alatt égett le, és vált néptelenné.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint 704 lakosa volt, ebből 650 magyar, 54 cigány, melyből 263 római katolikus, 423 református, 9 izraelita volt.
Somogyhatvan a 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A településen 2007. július 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 345 | 336 | 343 | 348 | 339 | 324 | 333 | 315 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,6%-a magyarnak, 15,4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 9%, felekezeten kívüli 50,4% (18,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,3% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 13% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 34,6% felekezeten kívüli (16,7% nem válaszolt).[14]