Sooß
| Sooß | |||
 | |||
| Az előtérben Sooß, mögötte Bad Vöslau | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Badeni járás | ||
| Irányítószám | 2504 | ||
| Körzethívószám | 02252 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1050 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 251 m | ||
| Terület | 5,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 16° 12′ 54″47.984722°N 16.215000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 16° 12′ 54″47.984722°N 16.215000°E | |||
| Sooß weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sooß témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sooß osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 1015 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
.JPG)
Sooß a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence és a Bécsi-erdő határán, az ún. Termálrégióban. Területének 51%-a erdő, 9,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: északkeletre Baden bei Wien, délre Bad Vöslau, északnyugatra Alland.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Sooß területe már az újkőkorban is lakott volt. A kelták az i. e. 2. században már termesztettek szőlőt ezen a vidéken.
Sooß első írásos említése a heiligenkreuzi cisztercita kolostor egyik 1200-ból való okleveléből származik. A falu ezután a kleinmariazelli kolostor birtoka volt. Szt. Annának szentelt templomát 1319-ben építtette Herbond kleinmariazelli apát. Az apátságot 1785-ben felszámolták, Sooß pedig a rauhensteini uradalomhoz került, majd 1848-ban megalakult a községi önkormányzata. A szőlőművelésből élő község ültetvényeit az 1880-as években kipusztította a filoxéra, de rezisztens fajtákkal újratelepítették őket.
1956 Sooßt mezővárosi rangra emelte a tartományi kormányzat.
Lakosság
[szerkesztés]A sooßi önkormányzat területén 2022 januárjában 1015 fő élt. A lakosságszám 2011 óta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 83,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,5% a régi (2004 előtti), 8,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,5%-a római katolikusnak, 4,7% evangélikusnak, 2,7% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 13,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (88,8%) mellett a törökök (3,5%) és a szerbek (1,9%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 059
|
| 2018 | 1 050
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a későgótikus Szt. Anna-plébániatemplom
- a Martinek-kaszárnya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 30635 - Sooß Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sooß című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
