Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Stig Järrel | |
Született | 1910. február 8.[1][2] Malmberget |
Elhunyt | 1998. július 1. (88 évesen)[1][2] Monte-Carlo |
Állampolgársága | svéd |
Házastársa | Karin Juel (1937–1948) Ingrid Backlin (1948–1960) Aase Kjær (1960–1998) |
Gyermekei | Henrik S. Järrel |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Litteris et Artibus (1982) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1935–1979 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stig Järrel témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stig Järrel (Stig Ohlsson) (Malmberget, 1910. február 8. – Monte-Carlo, 1998. július 1.) svéd színész.
Pályafutása alatt Svédország egyik legnépszerűbb színészének számított, és az egyik legtermékenyebbnek is: összesen 131 filmben szerepelt. Emellett színházban is fellépett, továbbá gyakori vendégnek számított televíziós és rádiós műsorokban.
1910. február 8-án született a norrbotten megyei Malmberget nevű városkában. 1929-ben felvételt nyert a Királyi Drámai Színház színiskolájába Stockholmban. Később a színész Gösta Ekmannal dolgozott együtt. Első filmje az 1936-ban bemutatott Larsson i det andra giftet volt. Különösen termékeny színésznek számított, évente átlagosan hat filmben játszott, így karrierje során összesen 131 produkcióban szerepelt. Järrelt kimondott munkamániásként ismerték, személyes rekordja 1954-ben történt, amikor 12 filmben volt látható.
Legemlékezetesebb szerepe Caligula, a kegyetlen latintanár volt Alf Sjöberg Őrjöngés (1944) című drámájában volt. Järrel később bevallotta, hogy Caligula ábrázolása volt az egyetlen olyan filmszerepe a pályafutása során, amire büszke és teljesen elégedett volt. Järrel kollégái körében erősen maximalistaként volt ismert.
A drámai műfaj mellett a komédia sem volt idegen tőle. Nagy sikert ért el a Hasse Ekman által rendezett Fram för lilla Märtaval, de Ingmar Bergmannal is dolgozott együtt Az ördög szeme című fantasztikus vígjátékban, melyben a Sátánt formálta meg.
Svédország vezető revü producereivel is közreműködött, ekkor született meg a népszerű Fibban Karlsson alakja, egy heves temperamentumú öregemberé, akinek a monológjaiban a mindennapi élet dolgai tükröződtek vissza a saját sorsán keresztül. A karakter a revük népszerű visszatérő vendége lett. Järrel a '80-as években vonult vissza, és a Francia Riviérára költözött. 1998. július 1-jén hunyt el Monte Carlóban 88 éves korában.