Sumony | |||
Sumonyi római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Orsós József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7960 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 395 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 17° 54′ 57″45.969211°N 17.915931°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 17° 54′ 57″45.969211°N 17.915931°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sumony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sumony község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Szigetvártól délkeletre, Szentlőrinctől délnyugati irányban helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Szentdénes, északkelet felől Királyegyháza, kelet felől Gyöngyfa, délkelet felől Magyarmecske és Gilvánfa, dél felől Csányoszró, délnyugat felől Okorág, északnyugat felől pedig Bánfa és Rózsafa.
Belterületén csak a Királyegyházától Sellyéig húzódó 5806-os út halad végig, ezen érhető el mindkét végponti település felől; Szentdénessel az 5807-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Sumony megállóhely (mely vasútigazgatási szempontból megálló-rakodóhelynek minősül) a belterülettől délre helyezkedik el, közvetlenül az 5807-es út mellett.
Sumony nevét az oklevelek 1290-ben említették először Sumon írásmóddal, majd 1332-ben Somon alakban írták. 1290-ben a pécsi káptalan által állított [egyházi] nemes tanúk között Sumonyra való lakosok is szerepeltek. A település Bánfalvával (Bánfa) együtt a pécsi püspökség birtoka volt. 1333-ban papja 13, 1334-ben 7, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.
Sumony a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor is magyarok lakták.
1882-ben a pécsi székesegyház átépítésekor két mellékoltárt – a Szent István-oltárt és a Szent Mihály-oltárt – vásároltak a sumonyi katolikus templomba.[3]
A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A polgármesteri posztért aránylag sok, 6 jelölt indult, de a hivatalban lévő faluvezető nem szerepelt köztük.[9]
2012. január 22-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Sumonyban, újból a korábbi testület önfeloszlatása okán.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 430 | 450 | 427 | 419 | 406 | 402 | 418 | 395 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 40,5%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,9% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (59,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 1,7%, felekezeten kívüli 7,1% (66,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 21,1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,3% volt római katolikus, 2,5% református, 0,2% görög katolikus, 3,5% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 27,4% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[17]