Szabadszentkirály

Szabadszentkirály
Ady Endre utca
Ady Endre utca
Szabadszentkirály címere
Szabadszentkirály címere		 Szabadszentkirály zászlaja
Szabadszentkirály zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállásközség
PolgármesterAlmás Roland (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7951
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség714 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 18° 02′ 44″46.007131°N 18.045550°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 18° 02′ 44″46.007131°N 18.045550°E
Szabadszentkirály (Baranya vármegye)
Szabadszentkirály
Szabadszentkirály
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szabadszentkirály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadszentkirály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabadszentkirály község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye középső-nyugati részén fekszik, Szentlőrinc délkeleti szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Bicsérd, délkelet felől Pécsbagota, dél felől Velény, délnyugat felől Gerde, nyugat felől pedig Királyegyháza.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a Baksa-Szentlőrinc közt húzódó 5802-es út. Gerdével az 58 123-as, Velénnyel az 58 148-as számú mellékút köti össze; Bicsérddel és Királyegyházával nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Budapest–Pécs-vasútvonal, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal és a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal) közös szakaszának Szentlőrinc vasútállomása, a központtól körülbelül 7 kilométerre északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Szabadszentkirály (Szentkirály) nevét az oklevelek 1326-ban említették először Bart néven. 1332-1335 között Bart. (sac.) de S. Rege formában említették nevét. 1326-ban a pécsi káptalan kiküldöttjeként szereplő papja volt említve. A község nemességét állítólag Zsigmond királytól nyerte. A település a török időkben is lakott maradt.

1681-ben I. Lipót királytól új adománylevelet kaptak, amelyet Baranya vármegye 1697-ben megtartott közgyűlésén hirdetett ki. Minthogy azonban az adománylevél neveket nem sorol fel, csak a szentkirályi nemeseket említi, a vármegye közgyűlése 1716-ban utasította őket, hogy a családok egyenként bizonyítsák be nemesi származásukat. Pártfogásért újból a királyhoz fordultak, annál is inkább, mert a káptalan kényszerítette őket a jobbágyi szolgáltatások teljesítésére. III. Károly 1720-ban újból megerősítette Lipót adománylevelét és utasította a vármegyét, hogy minden erőszakkal szemben védelmezze meg őket. A közgyűlés erre bizottságot küldött ki, amely 1721-ben a helyszínen okmányok és tanúvallomások alapján megállapította 15 család nemességét, amelyet 1725-ben az általános nemesi vizsgálatok során újból elismertek.

A 20. század elején Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 849 lakosa volt, melyből 833 magyar, ebből 836 római katolikus, 6 református, 6 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Frittmann László (független)[3]
  • 1994–1998: Tököli Viktor (független)[4]
  • 1998–2002: Tököli Viktor (független)[5]
  • 2002–2006: Frittmann László (független)[6]
  • 2006–2010: Frittmann László (független)[7]
  • 2010–2011: Udvari Géza György (független)[8]
  • 2011–2012: Dr. Bárány Melinda (független)[9]
  • 2013–2014: Frittmann László (független)[10]
  • 2014–2019: Almás Roland (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Almás Roland (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Almás Roland (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül csak a második helyet érte el.[9] Alig másfél évvel később újabb időközi választásra került sor, ezúttal a polgármester lemondása miatt;[14] a posztért meglehetősen nagy számú, összesen hat jelölt indult.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
793
756
755
702
728
742
716
714
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,3%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (18,9% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 2% horvátnak, 1,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[16]

Lakóinak száma korcsoportok szerint

[szerkesztés]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport 2006-ban 2011-ben
0-17 éves 156 fő fő
18-54 éves 461 fő fő
55-69 éves 126 fő fő
70 év feletti 80 fő fő
Összesen: 823 fő fő

Nevezetességei

[szerkesztés]

Önkormányzat címe

[szerkesztés]
  • 7951 Szabadszentkirály, Petőfi u.90.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. ↑ a b c Szabadszentkirály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  10. ↑ a b Szabadszentkirály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  11. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  12. ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  13. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  14. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  15. ↑ Szabadszentkirály Helységnévtár
  16. ↑ Szabadszentkirály Helységnévtár
  17. ↑ A Szent István-szobor a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. december 21.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]