Szabolcsbáka | |||
Református templom | |||
| |||
Becenév: Báka | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Somogyiné Puskás Tünde (független)[1] | ||
Irányítószám | 4547 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1103 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 09′48.150000°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 09′48.150000°N 22.150000°E | |||
Szabolcsbáka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsbáka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabolcsbáka község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Szabolcsbáka Nyíregyházától mintegy 58 kilométerre található az Északkelet-Nyírségben.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Pap, északkelet felől Lövőpetri, délkelet felől Gemzse, délnyugat felől Gyulaháza, északnyugat felől pedig Anarcs. A legközelebbi város Kisvárda, 9 kilométerre északnyugatra.
A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Vasútvonal nem érinti.
A község nevét először 1217-ben említik. Birtokosa volt a Bákai, a Zakai és a Senyey család is. Régen kisnemesi település volt, mely a XI. században már két részre, Kis- és Nagybákára oszlott, ez a különállás egészen 1912-ig fennmaradt.
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül, nagy fölénnyel meg is nyerte azt.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1199 | 1181 | 1162 | 1083 | 1146 | 1108 | 1103 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 69,1%, görögkatolikus 8,6%, felekezeten kívüli 1,1% (10,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 85,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 8,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,5% volt római katolikus, 55,4% református, 7,8% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,4% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[15]