Szabolcsveresmart

Szabolcsveresmart
Szabolcsveresmart címere
Becenév: Veresmart
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Vincze Károly (független)[1]
Irányítószám	4496
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	1432 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	72,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 01′48.3, 22.01666666666748.300000°N 22.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 01′48.3, 22.01666666666748.300000°N 22.016667°E
Szabolcsveresmart Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szabolcsveresmart weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsveresmart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabolcsveresmart község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

A vármegye észak-északnyugati részén fekszik, Kisvárdától északnyugatra, a Tisza mentén. Lakott területei teljes egészében a folyó bal parti oldalán terülnek el, de közigazgatási területének egy csekély, másfél négyzetkilométert sem elérő hányada a túlparti oldalra esik.

A szomszédos települések: észak felől Révleányvár, északkelet felől Zemplénagárd, délkelet felől Döge, dél felől Kékcse, délnyugat felől Tiszakanyár, északnyugat felől pedig Ricse. (Ez utóbbi, valamint Révleányvár és Zemplénagárd is a folyó túlparti, bodrogközi oldalán terül el.)

Megközelítése

A vízi utat leszámítva csak közúton érhető el, Kékcse felől a 3830-as, Döge felől pedig a 3832-es úton. Amíg működött az itteni tiszai komp, addig Révleányvár érintésével, a folyó zempléni partja felől is elérhető volt, úgyszintén a 3832-es úton.

Története

Veresmart (Szabolcsveresmart) nevét az oklevelek a 14. század elejétől említik.

1329-ben a Zichy család oklevéltárában már előfordult neve, Poss. Weresmorth és Villa Weresmorth néven.

1334-ben a Várday család tagjait írták a település birtokosának.

A 18. század végén, a 19. század elején több család birtoka: a herceg Esterházy, báró Horváth, báró Vay, Ghillányi, Czóbel, Szögyéni, Elek, Palaticz Erőss, Farkas, Ferenczy, Irinyi családoké volt.

Az 1900-as évek elején Borovszy Samu összegyűjtötte az utókor számára a településen akkor még fellelhető, és használatban levő ősréginek tartott hely és dűlőneveket is, melyek a következők voltak: Zelemér-erdő, Verőcse, Erdős duba, Csanda, Selejeg-tó, Narva laposa, Bodnár-kána, Mali-kána, Pataj, Korong.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nagy Béla (független)^[3]
• 1994–1998: Nagy Béla (független)^[4]
• 1998–2002: Nagy Béla (független)^[5]
• 2002–2006: Nagy Béla (független)^[6]
• 2006–2010: Nagy Béla (független)^[7]
• 2010–2014: Nagy Béla (független)^[8]
• 2014–2019: Nagy Béla (független)^[9]
• 2019–2024: Vincze Károly (független)^[10]
• 2024– : Vincze Károly (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1728	1705	1690	1544	1410	1424	1432
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 58,8%, görögkatolikus 13,3%, felekezeten kívüli 0,8% (10,9% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlovénnek és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,7% volt római katolikus, 54,8% református, 16,8% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 1,1% felekezeten kívüli (20,7% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Református templom - 1843-ban épült.
• Görögkatolikus templom - 1922-ben épült.

Galéria

• 
  Faluház
• 
  Községháza
• 
  Óvoda és iskola
• 
  A református templom
• 
  A Rétközi tó
• 
  A szabolcsveresmarti Tisza-part
• 
  A szabolcsveresmarti Tisza-töltés

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

Jegyzetek

1. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
5. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
6. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
7. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
8. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
9. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
10. Szabolcsveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Szabolcsveresmart Helységnévtár
13. Szabolcsveresmart Helységnévtár

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál