Szalapa | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaszentgróti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czémán Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8341 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 167 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 41,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″46.992350°N 17.147739°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″46.992350°N 17.147739°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalapa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szalapa község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban. Önkormányzata Óhídon működik.
A Keszthelyi-fennsík északi nyúlványánál, a Marcali-háton fekszik. A legközelebbi város Zalaszentgrót, 8 kilométerre. A település és Türje határvonalán keresztezi egymást a Keszthely–Óhíd–Jánosháza közt húzódó 7331-es út és a Sümegtől Mihályfán át húzódó, majd innen Türjén és Zalabéren át egészen Zalaegerszegig tartó 7328-as út. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól Türjéig vezető 7337-es út is. A község mind Zalaszentgrót, mind Sümeg felől autóbuszon jól elérhető.
Első ismert írásos említése 1265-ből való, ám ezt követően egészen 1430-ig nem szólnak róla a források. A településen ekkor csak nemesek éltek, birtokosai a Tekenyei, az Őri, a Fodor, a Csillag, a Forintos és a Szegedi családok voltak. A török hódoltság idején a többször lakatlanná vált. Az 1770-es években a korábbi birtokosok elsősorban német zsellér telepesekkel pótolták a lakosságot. Ezt követően az aprófalu lakossága folyamatosan nőtt, egészen az 1960-as évekig. A község főprofilja a mezőgazdaságon belül az állat-, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés volt.
A második világháborút követően Szalapa nagy változásokon ment át. A korábbi egyutcás településből kétutcássá fejlődött, a lakosság a mezőgazdaságról egyre inkább áttért a zalaszentgróti munkahelyekre való ingázásra. Ám eközben a település térségi szerepe is nőtt, mivel 1945-ben megnyílt általános iskolája a környékbeli települések tanulóit is fogadja.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 208 | 203 | 197 | 176 | 167 | 165 | 167 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,99%. A lakosok 66,5%-a római katolikusnak, 3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% németnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,5% volt római katolikus, 1,8% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[12]