Szecuva
A szecuva (japánul: 説話, Hepburn-átírással: setsuwa, teljes néven: szecuva bungaku 話文学) népi eredetű epikus műfaj, a Heian-korban keletkezett. A monogatarihoz viszonyítva alacsonyabb szintű irodalmi műfajnak számít. Eredetileg élőszóban terjedt, majd lejegyezték. Legtöbbször vallási, buddhista elemet, tanító, építő szándékú üzenetet, tanulságot tartalmaz. A szecuvában gyakran szerepelnek szokatlan, természetfeletti, fiktív szereplők, események, amiket valós történéseknek állít be. Az elnevezés a Meidzsi-korban jelent meg.
Az idők folyamán a szecuva irodalom kibontakozott. A japán érett középkorban kimagasló művek születtek: mítoszok, legendák, mondák, mesék, anekdoták gyűjteményei. A Kamakura-korban neokonfuciánus gondolatokat is közvetített. A szecuva nem az arisztokrata olvasókhoz szólt. A gyűjteményekben a középkori japán ember világa tárul fel. A későbbi korok elbeszélő irodalma és a hagyományos japán színjáték, a Nó is merítettek a szecuvák motívumaiból.
A keresztény középkor exemplumához (példa, példázat) hasonlítható.
Jelentős szecuva művek
[szerkesztés]Buddhista szecuvák
[szerkesztés]- Nihon Rjóiki
- Szambó Ekotoba
- Hómocusú
- Szendzsúsó
- Kankjo-no-tomo
- Hoszsinsú
- Saszekisú
- Zodansú
Profán (világi) szecuvák
[szerkesztés]- Kondzsaku monogatarisú
- Gódansó
- Kohon Szecuvasú
- Ucsigikisú
- Kodzsidan
- Dzsikkinsó
- Kokoncsomonsú
Források
[szerkesztés]- 永藤靖（ながふじ やすし)(2003) 『古代仏教説話の方法—霊異記から験記へ』三弥井書店、東京, ISBN 4-8382-3120-2.
- Li, Michelle Ilene Osterfeld. Ambiguous bodies: Reading the Grotesque in Japanese Setsuwa Tales. Stanford University Press, Stanford, Calif. 2009., ISBN 978-0-8047-5975-5.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Setsuwa című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
