Szedres | |||
A Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Szekszárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7056 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1948 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478889°N 18.684931°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478889°N 18.684931°E | |||
Szedres weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik. Több, a központjától kisebb-nagyobb mértékben elkülönülő településrésze van, mint például Apátipuszta, a központtól mintegy 1 kilométerre keletre,[3] vagy Kajmádpuszta, a déli széle közelében.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tengelic, délkelet felől Fácánkert és Tolna, dél felől Szekszárd, délnyugat felől Sióagárd, nyugat felől pedig Medina.
A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala vármegyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.
Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna vármegyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2284 | 2258 | 2220 | 2008 | 2002 | 1974 | 1948 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 12,2% református, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).[13]