Szegilong

 A településen világörökségi helyszín található 
Szegilong
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterTalárovics László (független)[1]
Irányítószám3918
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség208 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″48.216531°N 21.397911°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″48.216531°N 21.397911°E
Szegilong (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szegilong
Szegilong
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szegilong weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegilong témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szegilong község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bodrog folyó közelében, a folyó jobb parti oldalán fekszik, a tokaji borvidéken.

A szomszédos települések: északkelet felől Olaszliszka, dél felől Szegi, északnyugat felől pedig Erdőbénye; az előbbiek mellett nyugaton a határszéle egy rövid szakaszon érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Bodrogkeresztúr lakatlan külterületeivel is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a megyeszékhely, Miskolc térségétől az országhatárig húzódva elhalad Szegilong mellett is. Főutcája a 3801-es út, Erdőbényével pedig a 3705-ös út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80-as számú Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. A némileg megtévesztő módon Erdőbénye nevet viselő, itteni megállóhely Szegilong belterületének keleti szélén található, nem messze a 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, a névadó településtől viszont több mint 7 kilométer távolságra.

Története

[szerkesztés]

A település már a 15. században a tokaji vár tartozéka volt. 1419-ben a Tornai család volt a falu birtokosa. 1466-ban a Rozgonyi család birtoka, 1500-ban pedig Sztrithei Ozsváth és Tárczai János volt részbirtokosa. Az 1598 évi összeíráskor Rákóczi Gábornak és Kapy Miklós özvegyének volt itt része. 1637-ben Usz Bálintné, majd pedig a Schop családé lett, a későbbiekben pedig a magyar királyi tanulmányi alapé, és az övék volt még a 20. század elején is.

A 19. század közepén Fényes Elek Szegilongot úgy jellemezte, mint egy kevés szántófölddel, kövér legelőkkel, jeles bort termelő szőlőheggyel rendelkező pusztát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó András (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó András (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó András (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Szabó András (független)[6]
  • 2006–2010: Talárovics László (független)[7]
  • 2010–2014: Talárovics László (független)[8]
  • 2014–2019: Talárovics László (független)[9]
  • 2019–2024: Talárovics László (független)[10]
  • 2024– : Talárovics László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
211
199
210
208
211
226
208
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 13,7%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 6,4% (20,1% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 15,2% református, 9,5% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).[13]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Szegilong Helységnévtár
  13. ↑ Szegilong Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]