Szekerény (Сефкерин / Sefkerin) | |
A görögkeleti templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Dél-bánsági |
Község | Ópáva |
Rang | falu |
Irányítószám | 26203 |
Körzethívószám | +381 13 |
Rendszám | PA |
Népesség | |
Teljes népesség | 2522 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 74 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 77 m |
Terület | 35,5 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 00′ 10″, k. h. 20° 28′ 35″45.002778°N 20.476389°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 10″, k. h. 20° 28′ 35″45.002778°N 20.476389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekerény témájú médiaállományokat. |
Szekerény (szerbül Сефкерин / Sefkerin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Ópáva községben.
Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett, Ópáva és Galagonyás közt fekvő település.
Szekerény neve régebben Szefkerin, temesmenti nagyközség.
A település a török hódoltság alatt is lakott hely maradt.
Az 1717. évi kincstári összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó községek között szerepelt 27 lakott házzal.
A falu a gróf Mercy-féle térképen is lakott helynek van feltüntetve, lakosai ekkor szerbek voltak.
1765-1768-ban Mária Terézia királynő rendeletére rokkant német katonák telepedtek a helységbe, az itteni szerbek legnagyobb része elköltözött, s kincstári területre húzódott. Ettől kezdve a német-bánsági határőrvidékhez tartozott.
1775-1778-ban újabb tisza-marosmenti szerb határőrcsaládok költöztek ide, a kikindai kiváltságos kerületből.
1788. szeptember végén a törökök elpusztították.
1872-ben a határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen, ekkor 84-en haltak itt el kolerában.
1910-ben 2997 lakosából 9 magyar, 55 német, 2875 szerb, 46 cigány volt. Ebből 65 római katolikus, 2929 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3035 | 3134 | 3028 | 2837 | 2836 | 2717 | 2627[2] | 2522[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 2279 | 86,75 |
Románok | 170 | 6,47 |
Macedónok | 36 | 1,37 |
Jugoszlávok | 36 | 1,37 |
Cigányok | 24 | 0,91 |
Magyarok | 15 | 0,57 |
Szlovákok | 6 | 0,22 |
Horvátok | 5 | 0,19 |
Oroszok | 3 | 0,11 |
Muzulmánok | 2 | 0,07 |
Ukránok | 1 | 0,03 |
Ruszinok | 1 | 0,03 |
Bolgárok | 1 | 0,03 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |