Szentbalázs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 7472 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 314 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′ 16″, k. h. 17° 53′ 49″46.321050°N 17.896819°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 16″, k. h. 17° 53′ 49″46.321050°N 17.896819°E | |||
Szentbalázs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbalázs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentbalázs község Somogy vármegye délkeleti szélén, a Kaposvári járásban.
A vármegye délkeleti szélén helyezkedik el, a megyeszékhely Kaposvártól 14 kilométerre délkeletre, a Zselic tájegységben.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Kaposhomok, kelet felől Kaposkeresztúr, dél-délkelet felől Hajmás, délnyugat felől Cserénfa, északnyugat felől pedig Sántos. Észak felől nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos még Taszárral is, délkelet felől pedig Gödre a legközelebbi település, de közigazgatási területe utóbbiak egyikével sem érintkezik.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút, mely a főutcáját is képezi egyben; ezen Gödre vagy Sántos érintésével érhető el. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti még a Sántos-Bőszénfa közti 6621-es út is, ez köti össze Cserénfával. Az itt nem említett, többi határos településsel nincs közvetlen közúti kapcsolata.
A hazai vasútvonalak közül korábban a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal érintette a települést, azonban az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vonalat bezárásra ítélte, így a falu vasúton 1976. december 31. óta nem érhető el. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget azóta Taszár vasútállomás kínálja a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.
A legkorábbi okleveles említése 1332-ből ismert, nevét akkor Sanctus Blasius fpormában jegyezték fel; mai névalakjában a 14. századtól szerepel a község az okiratokban. Később a Szerdahelyi, a Derssfy ill. az Eszterházy család földesurainak birtoka volt. A 17. század elején a falu jelenlegi helyétől 1 km-re terült el, s csupán 14 család lakott itt. 1770 környékén indult meg a nagyobb mértékű betelepítés, ugyanekkor épült fel a római katolikus templom is. A 20. század elején Szentbalázsnak 421 lakosa és 70 lakóháza volt. A település évente két országos vásárnak adott színhelyet, létrejött a hitelszövetkezete. Az 1930-as években felépült az orvoslakás és a kultúrház, valamint új iskolával bővült a község. 1940-ben saját fúvószenekara volt a településnek. A második világháború után 187 holdnyi földet osztottak szét a lakosok között, 1946-ban kiépült az elektromos hálózat. 1947-ben földműves szövetkezet alakult, 1952-ben létrejött a termelőszövetkezet is. A lakosság összefogásának köszönhetően az 1960-as években kiépítették a járdát, s új egyemeletes, öt tantermes általános iskola került átadásra, melyhez egy pedagóguslakást is felhúztak. Ez kiegészült egy 40 személyes kollégiummal, amely a környező településekről ideérkező gyermekeket szállásolta el hétköznapokon. Fontos szerepe volt a helyi gazdasági életben a Surján Völgye Termelőszövetkezetnek, melyből részvénytársaság lett a rendszerváltáskor, később pedig kft-ként működött tovább. Az ő munkájuknak köszönhetően épület fel a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon az 1992-es sevillai világkiállításra. Szentbalázson körjegyzőség működik, iskoláját hét falu tartja fenn. 1994-ben sportcsarnok épült, mely a kikapcsolódást és sportolást szolgálja.
A településen 2013. május 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Alig több mint két évvel később – de már a következő önkormányzati ciklusban, 2015. augusztus 9-én – újból időközi polgármester-választást kellett tartani Szentbalázson,[11] ugyancsak az addigi faluvezető lemondása okán.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 319 | 308 | 315 | 290 | 313 | 325 | 314 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 3,8%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 13,5% (20,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 2,2% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[16]