Szilvás | |||
Szilvás központja a templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hózsa Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7811 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 124 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″45.961667°N 18.199722°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″45.961667°N 18.199722°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szilvás község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A Mecsek és a Villányi-hegység között fekszik, Pécs déli agglomerációjában. Lakott területe a Szilvási-patak völgye mellett alakult ki, dombos vidéken.
A szomszédos települések: észak felől Kökény, kelet felől Szalánta, délkelet felől Bosta, nyugat felől Szőke, északnyugat felől pedig Keszü.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szalántától Görcsönyig húzódó 5828-as út, amely végighalad a központján. A megyeszékhely, Pécs felől az 58-as számú főúton közelíthető meg, amelyről Szalánta északi szélénél kell letérni az 5828-as útra.
Egy oklevél már 1192-ben említette a falut Sciluas formában, aminek az értelme: szilvás hely. A népi emlékezet szerint feltehetően középkori településre utal a mai helységtől délre az Ószeg-dűlő. A Puszta-dombon biztos, hogy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét a dózerek, amikor a községbe vezető utat erősítették. Néhány idős ember török temetőnek is véli a területet. Találtak akkor itt apró, kék színű kereszteket, amelyeket tűzzománc fedett. Árpád-kori kerámiatöredékek látszanak a patak nyugati partvidékén csaknem tíz kertben, így például a Herendi-telken. Ezen kívül a Kablár-telken, valamint az Ott-majornál középkori nyomok észlelhetők.
Őskori, talán kőrézkori cserépmaradványokat fedezhetünk fel ettől a sírkerttől keletnek, majdnem a szomszédságában, ahol rézkori települést sejtetnek a szántás után a felszínre kisodródó pattintott kőpengék és kerámiatöredékek. A falu szívében, a Birkás-kertben, valamint ettől északnak, a patak nyugati oldalán római házhelyek kallódó leletei kerülnek a felszínre, amikor az emberek kapálnak vagy szántanak.
A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. november 22-én[12] elhunyt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 160 | 155 | 156 | 141 | 131 | 114 | 119 | 122 | 124 |
2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 1,9% horvátnak, 2,6% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 4,5%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 16,9% (26,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,8-0,8% horvátnak, bolgárnak, cigánynak és lengyelnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 0,8% református, 5% egyéb keresztény, 10,1% felekezeten kívüli (63,9% nem válaszolt).[15]
A falunak hivatalosan két irányítószáma is van: 7833 és 7811.[16]
Gyód | Kökény | Szalánta |
Szőke | Szalánta | |
Szőke | Szőke | Bosta |